Minden jel arra mutat, hogy semmi nem tud annyira hatékony lenni az egészség szempontjából, mint a mozgás, ha valaki egész nap ülőmunkát végez.
A nyugati, iparosodott társadalmak életmódja lehet az egyik oka a demencia kialakulásának – állítják amerikai kutatók.
Igazán egyszerűen csökkenthetők a szív- és érrendszeri betegségekhez, cukorbetegséghez, stroke-hoz és még egy sor más egészségügyi problémához vezető ülő életmód kockázatai – állítják a stockholmi Karolinska Intézet szakemberei.
A magyarok több mint fele úgy érzi, mindenképpen változtatna a pandémia és a korlátozások mentális és fizikai állapotukra gyakorolt negatív hatásain – derült ki a Huawei megbízásából az Ipsos piackutató által végzett online felmérésből. A megkérdezettek harmada gondolja úgy, hogy jelentősen nőtt a testsúlya a karantén alatt: saját bevallásuk szerint átlagosan mintegy 7,2 kilogrammot szedtek fel.
Pandémiaként emlegetik a mozgásszegény életvitel terjedését, amit csak súlyosbít a Covid–19. A legújabb kutatások a lustákat is megnyugtathatják – de meg is ijeszthetik.
Ha a dolgozók napi negyedórával többet sétálnának, az akár évente 100 milliárd dollárral (30 ezer milliárd forinttal) is többet hozhatna a világ gazdaságának egy új elemzés szerint.
Nem brit tudósok mutatták ki, hanem bostoniak, ráadásul egy neves szaklapban publikálták az eredményeket.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint jelenleg kétmilliárd túlsúlyos, kifejezetten elhízott ember él a Földön. Vagyis bolygónk teljes népességének több mint a negyede kórosan kövér.
Az ország fele nagyjából napi 14 órán át ül. A fennmaradó részre jut az alvás, és némi mozgás.
Látványos kampányanyagokat készített egy spanyolországi magánkórház, amelyekkel arra hívják fel a figyelmet, hogy a dohányzás, a mozgásszegény életmód és a rossz táplálkozás rosszabbak, mint egy természeti katasztrófa.
Richard Weiler és Emmanuel Stamatakis a British Journal of Sports Medicine című szakfolyóiratban ismertette elméletét...