Jégből készült katonaszobrokkal dekoráltak ki karácsonyra egy szibériai várost. Az ünnepi hangulatról egy orosz zászlót tartó fémhóember és egy Z betűvel díszített jegenyefenyő gondoskodik.
Az ukrán infrastruktúra és más polgári célpontok elleni orosz rakéta- és dróntámadások egyik fontos célja a lakosság moráljának rombolása. Természetesen senki nem örül annak, ha rakétázzák az otthonát, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mennyire vált be ez a stratégia a történelemben, azaz, rá lehet-e kényszeríteni egy népet pusztán bombázással a kapitulációra?
Állítólag annyira alacsony a morál az orosz hadseregben, hogy szükség van a lépésre.
Az egészségügyi felszerelés hiánya lényegesen hozzájárulhat a csapatok alacsony moráljához és ahhoz, hogy vonakodnak támadó műveleteket indítani az ukránok ellen.
A francia kutatók a virtuális valóságot (VR) használták fel arra, hogy megnézzék, miként reagálnak az emberek a különböző városképekre.
Szép lenne még mindig azt hinni magunkról, hogy racionális lények vagyunk, erős morális iránytűvel - de erre a tudomány sajnos rácáfol. Az érzelmeink, a fizikumunk, a szabadidős tevékenységeink, és nagyon úgy tűnik, hogy az étrendünk is hat a lelkiismeretünkre, és befolyásolja, milyen morális döntéseket hozunk.
Emmanuel Macron elnökválasztási győzelme és pártja, a „Köztársaság Lendületben” (LREM) nemzetgyűlési választási tarolása után az egyik első új francia törvény a „La loi sur la moralisation de la vie publique” nevet viseli: tehát egy, a közéletet erkölcsösebbé tevő törvényről van szó, amelyet a Macron mögött álló párt valamennyi képviselője megszavazott. De mi valósult meg ebből a gyakorlatban?