Jövő héten tárgyalnak arról a tagállamok, hogy milyen irányba változott a magyar jogállamiság az elmúlt időszakban. A téma nem magyar kezdeményezésre, hanem tagállami nyomásra került napirendre.
Magyarország a 73. helyen áll a 142 országot felvonultató rangsorban.
Az új Európai Parlament nem lesz elnézőbb Orbán Viktorral szemben. Sőt, a magyar jogállamisággal foglalkozó EP-képviselők már arról beszéltek, hogy újabb eszközöket kell bevetni annak érdekében, hogy Magyarországon véget vessenek az uniós értékek aláásásának és az EU-s források elherdálásának.
A két skandináv ország kormánya azt javasolja egy közös levélben, hogy a mezőgazdasági kifizetéseket is zárolják a jogállamiság elveit sértő EU-tagországok előtt – írja a Népszava. A magyar és a lengyel gazdák is komoly forrásoktól esnének el.
Az Európai Unió költségvetésének legnagyobb tételét is visszatartanák azoktól az országoktól, amelyekben nem megfelelő a jogállamiság helyzete.
Időről időre, egyre sűrűbben derül ki, hogy a tagállamoknak elegük van a magyar kormány uniós döntéseket megbénító politikájából. A magyar szavazati jog felfüggesztése már nyílt beszédtéma EU-s berkekben, bár eddig úgy tűnik, hogy az átléphető vörös vonalak sosem fogynak el a nemzetközi diplomáciában.
Bőven több mint kétharmados többséggel fogadta el az Európai Parlament ennek a ciklusnak az utolsó, Magyarországgal kapcsolatos állásfoglalását. A 11. ilyen jellegű dokumentum is bírálatokat tartalmazott, de ahogy a korábbiakban, most is volt benne újdonság.
Az igazságügyi miniszter szerint az Európai Parlament a tisztességes eljárás látszatára sem ügyel.
David Sassoli a magyar koronavírus-törvényről szóló vitára hívta meg a kormányfőt. Az ügy előzménye Varga Judit igazságügyi miniszter nyilatkozata.
A Princeton egyetem alkotmányjogi professzora, a kelet-európai alkotmányok legrangosabb amerikai szakértője szerint Magyarországon példátlan törvényhozási dömping van, és hazánk már nem nyugati típusú jogállam.