Az ukrán geológiai szolgálat már ez előző amerikai elnök idején házalni kezdett egy csinos prospektussal, függetlenül attól, hogy az ország valóban tekintélyes ásványkincse mennyire van kitermelhető állapotban.
Kínai mérnökök a Tibeti-fennsíkon végeztek méréseket, és kiderült, van egy 2800 km hosszú öv, amiben óriási mennyiségű lítium rejtőzik.
Az újfajta koreai aksi az ígéretek szerint 1000 töltési ciklus után is megőrzi eredeti kapacitásának közel 90 százalékát.
Az Arcadium megvételével a Rio Tinto a világ harmadik legnagyobb lítiumtermelője lesz, és hatékony technológia birtokába jut.
Jó ideje tart a politikai vita a szerbiai lítiumbánya nyitásáról, most a belgrádi parlamentben folytatódott, négy napon át, és még messze a vége. Ám úgy tűnik, ezúttal mindenki kapott valamit: az ellenzék és a kormány is.
Amerikai kutatók két olyan megoldást javasolnak a fúziós reaktorok kialakítására, ami segíthet megóvni őket a rendkívül magas hőmérséklet káros hatásaitól.
Fehér aranynak nevezik a lítiumot Argentínában, ahol Javier Milei elnök, az argentin Trump éppúgy fütyül a környezetvédelemre, mint példaképe, miközben az őslakosság egy része egyre nehezebb helyzetbe kerül, mert a vízhiány már az életlehetőségeit fenyegeti.
Komoly siker az EU számára, hogy megállapodott Belgráddal a nyugat-szerbiai lítiumkincs közös kitermeléséről, mert megszűnhet függősége Kínától. Korábban a környezetvédők meg tudták akadályozni a projekt megvalósítását.
Egy amerikai republikánus szenátor szerint éppen ezért nem szabad hagyni, hogy ez a hatalmas ásványi kincs Oroszország és Kína birtokába kerüljön.
Szokatlan helyről, a szennyvízből nyernének ki lítiumot az Egyesült Államokban. Az új módszerrel akár az ország szükségletének 40 százalékát is képesek lehetnek fedezni. A dologban van azért egy kis csavar.
Amerikai kutatók szerint a piritben meglepően sok a lítium, ezért alkalmas lehet arra, hogy csillapítsa az egyre növekvő lítiuméhséget.
Nem a várt ütemben veszik az emberek az elektromos autókat, ezért óriásit zuhant az akksijukba való lítium ára. A nyugati bányatársaságok ezért sorra jegelik a tervezett fejlesztéseiket, pedig a zöld átálláshoz rengeteg kellene belőle. A piaci viszonyok és a befektetői igények a kínai cégeket kevésbé zavarják: ebben a szektorban is rengeteg állami támogatás zúdul rájuk, így benyomulnak a vákuumba, és elkezdik átvenni az irányítást.