Mókusoktól kaphatták el a leprát az emberek a középkorban
Régészeti kutatások meglepő eredményre jutottak a betegséggel kapcsolatban.
Régészeti kutatások meglepő eredményre jutottak a betegséggel kapcsolatban.
A betegség nem terjed alkalmi fizikai érintkezéssel, például kézfogással, és attól sem leszünk leprásak, ha egy leprás mellé ülünk a buszon. Ezért sem értik az epidemiológusok, miért duplázódott meg az esetek száma az Egyesült Államok déli részén az utóbbi tíz évben. A kilencöves tatu is hordozhatja a baktériumot, de tanulmányok szerint Florida államban nemrég történt esetek nem hozhatók kapcsolatba állatokkal vagy nemzetközi utazásokkal olyan régiókba, ahol gyakorinak számít a betegség.
A skót kutatók tatukat fertőztek meg leprával, és kiderült, a májuk képes volt a regenerálódásra.
Háromhavonta kötelező lesz tesztelni és ujjlenyomatot adni, különben nem hosszabbítják meg a tartózkodási engedélyt.
Egészségügyi aktivisták azt akarják elérni, hogy ne használják a "leprás" szót elítélő értelemben. A betegség még mindig létezik, de már gyógyítható, viszont ha pejoratív kifejezésként használják, az tovább nehezítheti a betegségben szenvedő páciensek életét – idézte érvelésüket a The Guardian brit napilap.
Lehet, hogy a leprának rejtett tartalékai vannak? Ezt próbálják kideríteni több ország tudósai, miután Afrikában két helyen – Bissau-Guineában és Elefántcsontparton – is leprás csimpánzokra bukkantak.
Babák Mihály szerint nem volt korrekt, hogy a beszélgetésből kiragadtak egy mondatot.
Zürichi és német kutatóknak sikerült az eddigi legrégebbi lepra-örökítőanyagot rekonstruálniuk. Azt azonban ők sem tudták tisztázni, honnan is ered ez a betegség.
A film főszereplőit adminisztratív okokból nem engedték ki Egyiptomból a fesztiválra.
Jacinto Convit spanyol bevándorlóként igazi hőssé vált Venezuelában a szegények és a rossz állapotban lévő betegek megsegítése iránti elkötelezettsége miatt. Ő kísérletezte ki a lepra elleni védőoltást egy létező tbc-oltóanyagból és egy tatuban élő baktériumból.
Nem a betegséget okozó baktérium genetikai mutációjának köszönhetően csökkent drasztikusan a leprás betegek száma a középkor végén, hanem azért, mert az emberi szervezet ellenállóbb lett a kórral szemben – derítették ki svájci kutatók.
Megfejtették kutatók a középkori leprabaktérium teljes örökítőanyagát, és megállapították, hogy az az évszázadok alatt alig változott – ezzel közelebb jutottak a betegség eredetéhez.