Egy sor irodalom-tananyagot közvetlenül is érinthetnek a napokban elfogadott pedofilellenes és egyben melegellenes törvény sokszor nehezen értelmezhető passzusai.
Egyesek szerint időpocsékolás, mások szerint jó szórakozás. Sokszor azok sem tudják, hogy működik, akik a hasznossága mellett érvelnek. Alig százötven éve vált mindenki számára elérhetővé, ám a digitalizáció következtében máris veszélybe került. Pedig ha leszokunk az elmélyült olvasásról, olyasmiről mondunk le, amitől jobb emberré válhatunk. Maryanne Wolf olvasáskutató szerint a deep reading kiveszése egyenesen a demokráciát veszélyezteti.
Az MTA által alapított szervezet állásfoglalást adott ki az írót a kötelező olvasmányokról alkotott véleménye miatt ért támadásokról.
Az író kicsit megpiszkálta a kötelező olvasmányokat, rögtön nekiestek a kommentelők.
A gyerekeink az iskolában olvasott művekből építik fel, milyenek is a nemi szerepek – véli a költő és a két műben rémes dolgok vannak szerinte.
Nádasdy Ádám fogta Katona József kétszáz évvel ezelőtt írt drámáját, a Bánk bánt, és fogyaszthatóvá tette. Magyarról magyarra fordítani azonban semmivel sem könnyebb, mint egy Shakespeare-darabot új fazonba rázni. Katona nagy kihívások elé állította Nádasdyt, de a végeredmény magáért beszél: olyan művet kaptunk, amelyhez talán a tanárok, diákok és a színházi rendezők is nagyobb kedvvel fognak hozzányúlni.
Minden irodalmi művet ki lehet parodizálni, de csak akkor, ha ismerjük és szeretjük azokat – mondja a nemrég megjelent Sortalanság szerzője. Ördögh Ottó a kötelező irodalomnak állít görbe tükröt, és középiskolai tanárként állítja, humorral bármely szöveg közel hozható a gyerekekhez. Kell-e változtatni a kötelezőlistán? Van-e bármilyen keresnivalója a politikának az irodalmi életben? Mi az ember egyetlen isteni tulajdonsága? Interjú.
„Nem vagyok én szadista, hogy a 15 évesekkel Goethét olvastassak” – fakadt ki Imre Flóra egy minapi konferencián. A szakemberek szerint igencsak át kellene alakítani a kötelezők listáját, hiszen számos mű egyszerűen nem érthető a legtöbb mai gyerekek számára. De lenne megoldás arra, hogy meg is maradjon Jókai meg nem is: a nagyobb tanári autonómia.
Ha tisztában lennének az oktatási célokkal, sokkal motiváltabbak lennének a tanulásra, és jobb teljesítményt érnének el a diákok – állítja Steklács János, az ELTE tanszékvezetője, aki szerint számos példa van arra, hogy lehet ezt elérni. Úgy véli, el kellene felejteni a kronológikus irodalomtanítást, az évtizedek óta rögzült kötelező olvasmányokat, inkább az olvasás megszerettetésére kellene koncentrálni. És ha ehhez kortárs irodalom, vagy a Kispál és borz kell, hát azzal. Interjú.
Egy minnesotai tankerületben úgy döntöttek, hogy rasszista felhangjuk miatt két könyvet is kiemelnek a kötelező irodalmak sorából. Ezek után a Huckleberry Finn kalandjai és a Ne bántsátok a feketerigót! című könyvek maximum ajánlott olvasmányok lehetnek.
Megkérdeztük olvasóinkat, mivel frissítenék a kötelező irodalmi művek igencsak leporolásra váró listáját.
