Kína űrállomásának kutatási kísérletei hamarosan egy új résztvevővel, a rendkívüli regenerációs képességéről híres planáriák tanulmányozásával bővülnek.
A kínai űrhajósok egy 12 részes kísérletsorozat során sikeresen tesztelték a mesterséges fotoszintézist, amely oxigénnel láthatja el az űrhajósokat, miközben üzemanyagot is termel a rakéták számára. A rendszer könnyen átalakítható, így más anyagok is készíthetők vele.
Hsziao Hang a neve annak az intelligens robotnak, amivel az ember-robot munka hatékonyságát vizsgálják a tajkonauták a kínai űrállomás fedélzetén.
Eddig még senki nem töltött olyan sok időt űrhajón vagy űrállomáson kívül az űrben, mint két tajkonauta.
Véget ért a Tiencsou-7 teherűrhajó küldetése, de még a legutolsó pillanatban is volt egy feladata.
Decemberben, majd még márciusban is vészjavításokat kellett végezni a kínai Mennyei Palota űrállomáson, miután megsérültek a napelemszárnyai – hozták nyilvánosságra minap.
Mikrogravitációs környezetben nem könnyű még egy olyan egyszerű feladat elvégzése sem, mint a hajvágás, a hajszálak ugyanis az egész űrállomást beteríthetik.
A Földdel a háttérben örökítették meg a kínai űrhajósok a Mennyei Palotát, azaz a kínai űrállomást. Ehhez igen bonyolult manőverezésre volt szükség.
A kísérlet során azt figyelik meg, hogy miként befolyásolja a lúdfű sejtszerkezetét és sejtműködését az űrbéli mikrogravitációs környezet.
A kínai űrállomás legénysége hamarosan lezárja a Mennyei Palota építésének utolsó műveleteit.
Kína ismét egy irányítatlan becsapódással semmisíti meg a Hosszú Menetelés 5B rakétájának egy darabját, de ebből már máskor is volt probléma.
Egy kínai űrrakétának egy akkora darabja ér vissza a Földre, hogy az minden bizonnyal nem fog elégni a légkörbe való belépéskor, hanem be fog csapódni. Nagy valószínűséggel ez nem lakott területen történik, de így is komoly aggályokra ad okot az irányíthatatlanul visszazuhanó, kínai rakétatörmelék.