Szabotázsvád: Az OMSZ leváltott vezetőit a Rákosi-korszakban ki is végezhették volna
Az 1950-es években bárkire rá lehetett fogni, hogy szabotál, ami akár halálos ítéletet is jelenthetett.
Az 1950-es években bárkire rá lehetett fogni, hogy szabotál, ami akár halálos ítéletet is jelenthetett.
A tanú című film narancsepizódja miatt az ötvenes évek agrártragédiája viccé vált, de a valóság – importra szorultunk gabonából, miközben éghajlatidegen növények fagytak el a földeken – nem volt ennyire vidám. A tudósok között akadt, aki nagy erőkkel gyomnövényt telepített. Viszont volt állami citromfelelős, és komoly posztnak számított a szubtrópusi gyümölcsfák országos klímafelelőse is.
A kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává nyilvánította az Országgyűlés június 29-ét.
Ki ne emlékezne Roberto Benigni filmjére, „Az élet szép”-re, amelyben feltűnik „a zsidó ló”. A náci és a fasiszta rendszert tragikomikusan kifigurázó, a filmbelihez hasonló eset a valóságban is előfordult - egy másik totalitárius szisztémában. Az ötvenes évek kommunista Magyarországáról van szó, ahol egy tehenet nevezett ki kuláknak a bíróság.
Az ötéves terv indulására ébredt Magyarország 1950. január elsején. Előző nap, szilveszterkor a gyárakban ünnepi beszédeket kellett hallgatniuk az embereknek a tervgazdálkodásról. Vidéken kulákokat vittek börtönbe - Rákosi elvtárs pedig még mindig Sztálin 1949. december 21-ei születésnapját ünnepelte Moszkvában.