Felmelegedés, klímakatasztrófa és üvegház helyett mondjuk azt: globális túlforrósodás, klímaöngyilkosság és kemencehatás!
Új kifejezések bevezetésével hatékonyabbá válhat az éghajlatváltozásról szóló diskurzus egy új tanulmány szerint.
Új kifejezések bevezetésével hatékonyabbá válhat az éghajlatváltozásról szóló diskurzus egy új tanulmány szerint.
Áprilisban annyi eső esett az Arab Emírségekben, amennyi máskor két és fél év alatt szokott, és most újra itt van a csapadék.
Erre mondja egy szakértő, hogy olyan nyilatkozat, mintha egy drogbáró mindenki mást hibáztatna saját magán kívül a drogproblémák miatt.
Úgy tűnik, hogy minden idők legforróbb nyarát minden idők legmelegebb ősze követi. 2023-ban június, július, augusztus és szeptember is globális melegrekordot döntött, sőt az október is szokatlanul melegen indult.
Bár elsőre nem látszik összefüggés az orvvadászat és az éghajlatváltozás között, amerikai kutatók rámutattak, hogy az előbbi messzemenő következményekkel járhat bolygónk éghajlatára, hozzájárulhat a rettegett klímakatasztrófához.
Sok minden kelt szorongó érzéseket az emberekben, s mostanában a klímaváltozás is egyike a kiváltó okoknak. Pszichológusok magyarázzák, hogy nem feltétlenül önző érdekek állnak amögött, hogy tartunk az egyre nyilvánvalóbb éghajlatváltozástól.
Az előző rekordot egy húsz évvel ezelőtti hőhullám idején mérték.
Ismét igaz, hogy tegnap volt a világ legforróbb napja.
Az sem jó hír, hogy a földfelszíni átlaghőmérséklete alapján is minden idők második legforróbb májusán vagyunk túl.
Egy grönlandi jégmagvizsgálat szerint az északi sziget hőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal melegebb a 20. századi átlagnál.
Az iparhoz hasonlóan az agrárvilág szereplőit is bevonnák a szén-dioxid-kvóták kereskedésébe, ám ahhoz, hogy egy gazdaság földje szénmentessé, és igazán termővé váljon, 10-12 éven át egy speciális talajművelő módszert kell alkalmazni. A pénzen kívül ösztönző lehet a tudat, hogy ezzel sokban hozzá lehet járulni a klímakatasztrófa elkerüléséhez.