„Milyen vízimadarakat láthatsz a Merzse-mocsárnál?” – kérdezi a gyerekektől a 17. kerületi gyönyörű természetvédelmi övezet vidáman játékos tájékoztató táblája. A választól viszont most nem leszünk túl vidámak.
Egy húsvét-szigeti kőszoborra egy vulkán kráterének kiszáradt tavának fenekén találtak rá – a helyiek szerint rendkívüli felfedezésről van szó, arra is választ adhat, hogy miként éltek az őseik ezen a területen.
Mindenki igyekszik a környéken, hogy több víz jusson a Velencei-tóba: a civilek a környező települések árkait tisztogatják, a vízügy a Pátkai-tározót engedi le a minimum vízállásig. A tó vízszintjét ezzel 4 centiméterrel tudják emelni, de hiába volt az átlagosnál jóval csapadékosabb a január, még így is sok hiányzik az optimális vízszinthez. A szakértő szerint a drága és kockázatos egyéb vízpótlási módszerek helyett érdemes lenne felülvizsgálni azt, ahogy a Velencei-tó használatáról gondolkodunk. Videóriport.
A látszólag a kiszáradás felé tartó, tömeges halpusztulással is sújtott Velencei-tó egyszerűen olyan, hogy bizonyos időközönként rendkívül lecsökken a vízszintje. Ez azonban nem feltétlenül baj, sőt: az őshonos élőlények alkalmazkodtak a tó jellegéhez, és a víz tisztán tartásában kulcsfontosságú nád megújulásához is üdvös az alacsony vízszint. Ez persze nem fogja felvidítani tónál és a tóból élőket, pedig hosszabb távon hozzá kell majd szokniuk, hogy nem lehet mindig csurig a tómeder – és nem a klímaváltozás miatt.
A nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében is szereplő területen csak nagyon kevés víz maradt.
A belvizek táplálták a tavakat, de most nagyon alacsony a belvíz szintje.
Újabb tó száradt ki Bolíviában az országot sújtó súlyos aszály miatt.
Megfejtették a februárban Amerikára hulló tejszerű eső rejtélyét. Egy több száz kilométerre lévő kiszáradt sós tó van a dologban.
50 éve még a Föld negyedik legnagyobb tava volt, mára alig maradt belőle valami: az Aral-tó elrettentő, emberi tevékenység miatti példájára egy szép képpel hívták fel a figyelmet.