Kerületmustra: „Kiszáradt: 2022” – Budapest utolsó paradicsomi helyét kerestük, de nem találtuk
11 perc
2023.10.10. 17:45
„Milyen vízimadarakat láthatsz a Merzse-mocsárnál?” – kérdezi a gyerekektől a 17. kerületi gyönyörű természetvédelmi övezet vidáman játékos tájékoztató táblája. A választól viszont most nem leszünk túl vidámak.
Úgy néz ki a nádas, mintha leégett volna
– mondja egy kislányával ott túrázó, fiatal anyuka a Merzse-mocsár felé közelítve. „Hat éve költöztünk ide, azóta járunk ki rendszeresen, de hat év alatt teljesen megváltozott az egész. Mostanra szőrén-szálán eltűnt a vizes rész, pedig korábban együtt néztük a kislányommal a gémeket és a kócsagokat” – szomorkodik, aztán amikor együtt érünk fel a helyi kilátó tetejére, rámutat a nádasra, és azt mondja a kislányának: „Látod, lehet, hogy valahol ott lakik Vilkó és Lile.” Valóban: Berg Judit Lengemesék című könyveinek kitalált szereplői talán az utolsók, akik még örömmel járnak a Merzse-mocsárhoz.
A kilátóba vésve pedig az itt járt Laci és Marihoz hasonló feliratok mellett ott a szomorú helyzetjelentés is egy elkeseredett túrázó késéből:
2022: KISZÁRADT.
Álszárazföld
„A Hazafias Népfront-bizottság és más intézmények javaslatára a mezőgazdasági főosztály kidolgozta a Merzse-mocsár, a Rupp-hegy és a Hunyadorom védelmének tervét.” A „Tanács idei tervét” ismertető cikk olyannyira fontos volt 1977. január 5-én, szerdán, hogy az Esti Hírlap címlapon hozta, rögtön a Kelenföldi pályaudvar felújításáról szóló vezető cikk mellett. A lap még mindig kiemelt helyén, a harmadik oldalon aztán hosszú interjút is közöltek „az új év első természetvédelmi javaslatáról”, igaz, hogy ki válaszolt, nem szerepel a cikkben, csak hogy valaki a Városházáról.
Esti Hírlap, 1977. január 5. by HVG.hu on Scribd
Esti Hírlap 1977. január 5. by HVG.hu on Scribd
„A fővárosban az egyetlen táj, amely szinte teljes gazdagságban megismerteti velünk a múlt dús vízi- és mocsári növényzetét. Látványosság a környező sás- és láprét is. A növények között ritka orchideákat találhatunk. A terület vize állandó, tavasszal és ősszel itt sok madár pihen meg. Láthatunk erre vörösvércsét, tőkésrécét, szárcsát, szürkegémet. A nagy természeti érték kívánja a táj sajátos gondozását” – állt a riportban, amelyből külön kiemelendő „a terület vize állandó” kitétel. Akkoriban ráadásul még engedély kellett a Merzse-mocsár látogatásához.