Az idei első negyedévben egyetlen kegyelmi kérvényről sem döntött az államfő, sem Novák Katalin, sem Sulyok Tamás. Azt pedig sem az igazságügyi tárca, sem a Sándor-palota nem árulja el, eddig hány, a kegyelembotrányt kirobbantó K. Endrééhez hasonló eset volt, ahol a miniszter nem javasolta a kegyelmet, de az államfő mégis megadta.
Végzetes következményekkel járhat a köztársasági elnök számára, hogy kegyelmet adott egy pedofíliához segédkező bűnelkövetőnek. Vélemény.
Az államfő gyakorlatilag megismételte azt, amit a hivatala kommunikált a botrány kirobbanásakor. Szerinte politikai kampány zajlik az ügyben.
Idén május 12-ig 25 embernek adott kegyelmet Novák Katalin köztársasági elnök. Így szabadult a börtönből a terrorizmusért elítélt Budaházy György és a Hunnia-per másik öt terheltje. Ugyanaznap 16 másik személy is kegyelmet kapott. Amúgy 2010 óta egyetlen ilyen államfői döntést sem blokkolt az igazságügyi miniszter – Budaházyét sem.
Idén, hivatali idejének utolsó hónapjaiban az elé került kegyelmi kérvények 3,4 százalékát hagyta jóvá Áder János államfő. Az elmúlt 20 évben csak egyszer volt ennél magasabb az arányú a köztársasági elnökök által megítélt kegyelmek aránya. Áder elutasított idén egy speciális kérvényt is – ezt a hvg.hu információi szerint egy, a Parlamentből közben kiesett fideszes képviselő adta be. Novák Katalin még nem döntött kegyelmi kérvényről.
Kedden a parlament több pontban módosította a büntetés-végrehajtási kódexet. Az egyik módosítás szerint a tényleges életfogytiglanra ítéltek kegyelmi eljárásban részesülnek, ha már 40 évet leültek a büntetésből.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) javaslata szerint negyven év után automatikusan, hivatalból indulna kegyelmi eljárás a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében – mondta Répássy Róbert, az IM parlamenti államtitkára a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.