Kedden szavazott az ácsi képviselőtestület arról, mikor tartsanak lakossági fórumot a település délnyugati határába tervezett katódgyárról: októberre tűzték ki. Az ülésre sok helyi civil is kíváncsi volt.
Évi egy terawattnyi energiát felhasználva termelne 900 dolgozó évi 100 ezer tonna katódport az Ács mellé tervezett kínai hátterű katódgyárban. A Bamo Technology vezetése a Magyarországon megjelenő kínai akkumulátoripari szereplők közül elsőként állt ki újságírók elé, hogy részletezze a sok indulatot kiváltó, több mint 530 milliárd forintos beruházást. Mennyi energia kell a katódgyártáshoz? Hogy szállítják az alapanyagot és a végterméket? Honnan lesz munkaerő, és hol laknak majd? Mennyit hoz a konyhára? Itt vannak a válaszok.
Nyílt levelet írtak polgármesterüknek bábolnai civilek a szomszédos Ács hozzájuk közel eső határába tervezett kínai katódgyár ügyében. Azt szeretnék, ha Horváth Klára bábolnai polgármester állást foglalna a beruházással kapcsolatban, és válaszolna egy sor kérdésre.
„A kialakult helyzettel azonosulni nem tudok, és ilyen körülmények közt nem tudom a lakosság érdekeit sem képviselni”.
Nyílt levelet intézett a polgármesterhez ácsi civilek csoportja. Számon kérik rajta a településre tervezett katódgyárral kapcsolatos homályos kommunikációt és személyes közmeghallgatást követelnek. Jelezték, nem csak őket, de a szomszédos Bábolna és Bana lakóit is felháborította a hirtelen bejelentett gyárépítés.
Magyarország egyik legnagyobb beruházása valósulhat meg a Komárom-Esztergom megyei településen, amellyel kapcsolatban a polgármester úgy próbálja megnyugtatni a közvéleményt, hogy nem is akkumulátorgyár lesz, csak akkumulátorokhoz állítanak elő katódot. Ez azonban nagy nyugalomra nem ad okot, és az is kétséges, milyen hasznot jelent a településnek a Huanyou Cobalt.