Az EU diktál a kormányoknak – szól az unalomig csépelt orbáni frázis az uniós jogalkotás és a nemzeti kormányok törvényhozói munkája kapcsolatáról. Az európai választások előtt érdemes tisztázni, ki miről hogyan dönt a brüsszeli bürokráciában.
Futószalagon szavazott kedden este az Országgyűlés több jelentős, nagy szakmai-politikai vitát kavaró törvényjavaslatról. Így elfogadták a szuverenitásvédelmi törvényt, a vendégmunkásokról szóló jogszabályt, egy izmosabb Alaptörvény-módosító csomagot, és a Mi Hazánk-féle választási reformjavaslatot is, amelyik nem kedvez Karácsony Gergelynek és az őt támogató ellenzéknek. Nézze vissza a szavazásdömpinget a hvg.hu hírfolyamában.
Bár még meg sem vásárolta a kormány a Budapest Airportot, már készül az állam a repülőtér-üzemeltetésre, méghozzá a hatályos szabályok átírásával. Egy módosító javaslattal például eltörölnék az üzemeltetésben részt vevő állami cégeknél a nemzetbiztonsági átvilágítást is.
A kormány által benyújtott törvényjavaslat szövegét és indoklását ismételte Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a hvg.hu által megírt „lex Budaházy" parlamenti vitájában. A Momentum politikusának konkrét kérdésére már nem válaszolt, és nem tért ki arra sem, miért éppen most látták szükségét a régóta fennálló joghézag rendezésének, ráadásul éppen úgy, ahogy azt Budaházy előre „megjósolta”.
A státusztörvény vitájától volt a leghangosabb idén a Parlament, míg a svéd NATO-csatlakozásról szóló javaslatától csak azért nem, mert azt bohózatba illő módon őszre halasztották. Az ellenzék szócsatákkal néha meg tudta izzasztani Orbán Viktort – már amikor bent volt, és nem bojkottálta a teljes Fidesz–KDNP a parlamenti munkát. Hiába ülésezett 262 órát az Országgyűlés, törvényt egyre kevesebbet fogad el, mivel a kormány rendeleti úton is megtehet szinte bármit. Az ellenzéknek egyetlen törvényjavaslata sem ment át, cserébe 1500 kérdéssel bombázták a kormányt.
Külön egyenmondatot biggyesztenének az Alaptörvény-módosítások elé, egy másikat pedig minden más új törvény elé, jelezve, hogy az Országgyűlés alkotmányozó hatalom, és amúgy meg az Alaptörvény végrehajtása érdekében hoz minden jogszabályt.
Még lehet fokozni a cirkuszt a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében, élezni a konfliktust a „béketábor” és a „brüsszeliták” harcában, hergelni a „gyermekvédelmi” törvény szigorításával – ezek mind várhatóak az Országgyűlés most kezdődő tavaszi ülésszakán, de újabb törvényeket is elfogadnak az EU-s pénzek megszerzése érdekében.
Kocsis Máté a szélsőbaloldali erőszakkal szemben sürgetett szigorítást, a szélsőjobboldalról nem ejtett szót.
Kormánytagok veszíthetik el havi 1-1,5 milliós mellékállásukat a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványoknál az Erasmus-botrány hatására, de a helyükre kerülhetnek majd új bizalmi emberek, ráadásul egyre több helyen neveznek ki még náluk is jobban kereső alapítványi főigazgatót.
Több tucat, már az EU-s pénzszerző vállalásoknak megfelelő társadalmi egyeztetés zárult le törvénymódosításokról, kormányrendeletekről. Mindnél az lett az eredmény – részletek közlése nélkül –, hogy „érdemi észrevétel nem érkezett.” A társadalmi párbeszédet az Orbán-kormány jobban szereti a maga által kreált nemzeti konzultációkkal letudni, még ha azoknak sincs semmi értelmük.
Az Európai Bizottságnak az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő aggályai nyomán hatásköri átalakítások, az Országos Bírói Tanács jogköreinek erősítése várható, erről tárgyalnak, ezek nyithatják meg az utat a “jövőre” érkező EU-s pénzek előtt – mondta Navracsics Tibor a hvg.hu-nak.
Kevesebb ülés, kevesebb szavazás és törvény: látványosan lefékezett a 2018–2022-es ciklusban a törvénygyár, különösen annak második felében. A kormány azonban nem lustult el: az utóbbi két évben nem is volt igazán szüksége Orbán Viktornak a bátor gombnyomogatóira, mivel a rendeleti kormányzással szinte bármit megtehet a sajátjai nélkül is, az ellenzék pedig eddig sem zavarta.