Szijjártó: Rogán szankcionálására válaszul jogalkotási folyamatra készül a parlament
A külügyminiszterrel folytatott beszélgetésében G. Fodor Gábor Soros György kitiltását is felvetette.
A külügyminiszterrel folytatott beszélgetésében G. Fodor Gábor Soros György kitiltását is felvetette.
A kormány január végén vezette be január elejétől, hogy 12 millió forintról 18 millió forintra emelkedik az alanyi áfamentesség értékhatára.
A törvényalkotói bizottság ismét azt az eljárást választotta, hogy a zárószavazás előtti utolsó pillanatban írja át a tervezetet, amelyről már nem tartanak általános és részletes vitát, módosító indítványt pedig nem lehet benyújtani hozzá.
Az EU diktál a kormányoknak – szól az unalomig csépelt orbáni frázis az uniós jogalkotás és a nemzeti kormányok törvényhozói munkája kapcsolatáról. Az európai választások előtt érdemes tisztázni, ki miről hogyan dönt a brüsszeli bürokráciában.
Futószalagon szavazott kedden este az Országgyűlés több jelentős, nagy szakmai-politikai vitát kavaró törvényjavaslatról. Így elfogadták a szuverenitásvédelmi törvényt, a vendégmunkásokról szóló jogszabályt, egy izmosabb Alaptörvény-módosító csomagot, és a Mi Hazánk-féle választási reformjavaslatot is, amelyik nem kedvez Karácsony Gergelynek és az őt támogató ellenzéknek. Nézze vissza a szavazásdömpinget a hvg.hu hírfolyamában.
Bár még meg sem vásárolta a kormány a Budapest Airportot, már készül az állam a repülőtér-üzemeltetésre, méghozzá a hatályos szabályok átírásával. Egy módosító javaslattal például eltörölnék az üzemeltetésben részt vevő állami cégeknél a nemzetbiztonsági átvilágítást is.
A kormány által benyújtott törvényjavaslat szövegét és indoklását ismételte Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a hvg.hu által megírt „lex Budaházy" parlamenti vitájában. A Momentum politikusának konkrét kérdésére már nem válaszolt, és nem tért ki arra sem, miért éppen most látták szükségét a régóta fennálló joghézag rendezésének, ráadásul éppen úgy, ahogy azt Budaházy előre „megjósolta”.
A státusztörvény vitájától volt a leghangosabb idén a Parlament, míg a svéd NATO-csatlakozásról szóló javaslatától csak azért nem, mert azt bohózatba illő módon őszre halasztották. Az ellenzék szócsatákkal néha meg tudta izzasztani Orbán Viktort – már amikor bent volt, és nem bojkottálta a teljes Fidesz–KDNP a parlamenti munkát. Hiába ülésezett 262 órát az Országgyűlés, törvényt egyre kevesebbet fogad el, mivel a kormány rendeleti úton is megtehet szinte bármit. Az ellenzéknek egyetlen törvényjavaslata sem ment át, cserébe 1500 kérdéssel bombázták a kormányt.
Külön egyenmondatot biggyesztenének az Alaptörvény-módosítások elé, egy másikat pedig minden más új törvény elé, jelezve, hogy az Országgyűlés alkotmányozó hatalom, és amúgy meg az Alaptörvény végrehajtása érdekében hoz minden jogszabályt.
Még lehet fokozni a cirkuszt a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében, élezni a konfliktust a „béketábor” és a „brüsszeliták” harcában, hergelni a „gyermekvédelmi” törvény szigorításával – ezek mind várhatóak az Országgyűlés most kezdődő tavaszi ülésszakán, de újabb törvényeket is elfogadnak az EU-s pénzek megszerzése érdekében.
Kocsis Máté a szélsőbaloldali erőszakkal szemben sürgetett szigorítást, a szélsőjobboldalról nem ejtett szót.
Kormánytagok veszíthetik el havi 1-1,5 milliós mellékállásukat a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványoknál az Erasmus-botrány hatására, de a helyükre kerülhetnek majd új bizalmi emberek, ráadásul egyre több helyen neveznek ki még náluk is jobban kereső alapítványi főigazgatót.