Peruban rekonstruálták az ország leghíresebb múmiája, egy több mint fél évezreddel ezelőtt rituálisan feláldozott tinédzser inka lány, Juanita arcát.
Az elmúlt majdnem 20 évben több mint 1900 régészeti leletet találtak már Peru fővárosában, Limában. Most újabbakkal gazdagodott a gyűjtemény.
Az eddig véltnél legkevesebb két évtizeddel korábban épülhetett a perui Machu Picchu egy új tanulmány szerint, amelynek készítői a romvárosban feltárt emberi maradványokat elemezve jutottak arra, hogy az inkák már nagyjából 1420 körül a területen élhettek.
Szándékosan építették az Andok törésvonalaira a inkák a 2450 méter magasan egy alig megközelíthető hegynyergen elterülő városukat, a Machu Picchut.
A hajdani Inka Birodalom egy előkelőségének sírhelyét tárták fel a régészek Peru északi részén.
Az inkák előtt virágzott az Andok egyik legnagyobb kultúrája. A bolíviai kormány most különleges múzeumot épít a részben víz alá került város leleteire.
A hajdani inka uralkodók ma élő leszármazottainak genetikai vizsgálatával igazolták perui kutatók, hogy az amerikai kontinens legnagyobb prehispán civilizációjának eredetével kapcsolatos két legenda, amelyek közül az egyik a perui Puno megyében lévő Titicaca-tó környékét, a másik a perui Cuzcóban lévő Pacaritambo barlangot tartja az inkák származási helyének, igaz és kapcsolódik is egymáshoz.
Három 500 éves gyerekmúmiát vizsgáltak a brit Bradford Egyetem kutatói. A hajmaradványokból az emberáldozati rituálé előkészítésének részleteire is fény derült.
Felélesztenék Peruban az inkák teraszos földművelési módszerét a globális felmelegedés elleni küzdelem jegyében.