Donald Tusk hadat üzent a hódoknak, szerinte miattuk is volt olyan súlyos árvízi helyzet
A szakértők szerint csak bűnbaknak használja a lengyel kormány ezeket az állatokat.
A szakértők szerint csak bűnbaknak használja a lengyel kormány ezeket az állatokat.
A hód vadon élő állat, de nem támad, csak védekezik. Budapesten is szép számmal jelen van, de könnyű elkerülni. A múlt heti népszigeti incidenshez hasonló esetek extrém ritkák, és igazolja, nem jó ötlet városi emberként a hóddal parolázva kerülni <strong>közelebb</strong> a természethez. Kutatóval eredtünk a hódharapás tanulságainak nyomába.
Kutyasétáltatás közben gázolt bele a vízbe, az állat előbb a lábának ütközött, majd azonnal harapott.
Többen is találkoztak már az állattal, a főváros is ígéretet tett védelmére.
A medence üres volt, a rágcsáló pedig nem tudott kikecmeregni belőle.
Engedélyezték a vízfolyások mentén károkat okozó, veszélyhelyzetet teremtő elszaporodott eurázsiai hódállomány gyérítését.
„Erdő szélen, folyó parton, ágat rágott, nem volt pardon!”
Speciális rámpát építettek nekik, amin ki tudtak mászni.
Kétméteres gáttal elrekesztett hódtó, embermagas hódvár, hódok által ásott csatorna is látható a valahol Fejér megyében készített felvételen.
A korábbihoz képest több konkrét indokkal lehet kilövési engedély kérni a védett hódokra egy friss rendeletmódosítás nyomán, ami kijelölte az ellenük fellépés időkorlátait is. Kérdés azonban, hogy mi történik a hódokkal, ha a most szabályozott helyzeteken és időszakon kívül okoznak gyors beavatkozást igénylő konfliktust.
A Hortobágyi Madárkórház vett gondjaiba egy szem nélküli hódot, mely közlekedési baleset áldozata lett. A hód nem a balesetben veszítette el a szemét, már így született egy egyre gyakoribb genetikai rendellenesség miatt.
A száz éve még kipusztulás fenyegette hódok megmentése világsiker lett. Mostanra sokan úgy vélik, talán túl jól is sikerült. A védett állatok fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termőterületeken és lakóterületeken is károkat okoznak, csak a vízügynek évi százmilliós plusz költséget kell kiköhögni miattuk. Településvezetők, vízügyesek, gazdálkodók biológusok sürgetik a megoldást, ami lehet akár gyérítés, hódmenedzserek munkába állítása és no hód-zónák kialakítása is, de a megoldást egyelőre nem kapkodja el az állam.