Valóban olcsóbban pihenhetünk télen a tengerparton, mint amennyiért síelni vagy belföldi wellnesshotelbe utazhatunk? Kiszámoltuk, mennyire kell a zsebünkbe nyúlnunk, ha most mennénk egy hétre kikapcsolódni.
A szálláshelyek a szobaáraknál már elmentek a vendégek tűréshatáráig, így most trükkös módszerrel emelik tovább az árakat, hogy költségeik legalább egy részét érvényesíteni tudják.
Február óta két tucat kiválasztott országba ismét utazhatnak kínai turistacsoportok, köztük Magyarországra is. Április elején meg is érkezett hozzánk az első turnus. Bárhol is landolnak, sztároknak kijáró fogadtatás várja őket, a fél világ tőlük várja a turisztikai szektor felélesztését. Csakhogy az ágazat a koronavírusévek alatt elsorvadt, és hiába van erősödőben, egyelőre képtelen kielégíteni a hirtelen újra berobbant keresletet. Ez a gond egyelőre csak a Kínával szomszédos országokat sújtja, a turistaözön most még csak rájuk zúdul. A nyugati féltekének még várnia kell, már csak azért is, mert a Covid alatt a repülőjáratok is leépültek, azokból sincs elég.
Azzal nincs gondjuk a szállásadóknak, hogy védettségi igazolványhoz köti a kormány a szobafoglalást, azzal viszont igen, hogy eszközt nem ad hozzá. Így a vendég belátására bízzák, megmutatja-e az igazolványt vagy sem. Több tízezer dolgozó hiányzik az ágazatból, ez is nehezíti az újranyitást.
Van olyan budapesti szálloda, ahol a szobákból kitették az ágyakat, azokat a helyiségeket most room office-ként lehet kivenni. A konferenciatermeket pedig online meetingekre adják bérbe. Fotósorozat a magyarországi szállodákról koronavírus idején.
Térképre tettük, kik, hol, mennyi közpénzt kaptak a Balatonnál hotelfejlesztésre a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy programjából. Az eredmény az lett, hogy összesen 16 hotel tulajdonosának utaltak 43,4 milliárd forintot. És ebben a panzió-, illetve a kikötőfelújításra odaítélt állami milliárdok még benne sincsenek.