Megint jött egy saller a kormánynak az EU-tól, erőltette, de elbukta, igazságot szolgáltattak, felmosták vele a padlót. Most éppen a cafeteriaügyben, korábban a hiper- és a dohánymultikkal szemben, meg elbukott a pálinkaforradalom, hosszan sorolhatnánk. Hogy miért éri meg ez a sok pofon a kormánynak? Mert ha fizetni kell, az az adófizetőket terheli, a járulékos politikai és egyéb haszon viszont az övé.
A kereskedelempolitika kormányzati összehangolásáért felelős miniszteri biztos azt mondta, szeptemberben fogják módosítani a rendeletet a hipermarketadóról, most pedig épp egyezkednek Brüsszellel a mértékéről. A biztos azt is sejtette, hogy vannak még ötletek komolyabb adóztatásra is.
A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság hátrányos megkülönböztetés lehetőségét állapította meg a kiskereskedelmi különadó ügyében. Ugyanakkor a magyar bíróságra bízza, hogy megállapítsa, tényleg megtörtént-e a diszkrimináció. A Hervis ügye jutott el Luxembourgig. A különadót azóta már kivezették, ám a nemzetközi jogász szerint, bár most csak egy konkrét ügyről volt szó, ez viszont precedensértékű, így a későbbiekben az érintett cégek visszaszerezhetnék a jogellenesen kivetett adó összegét.
Az új adók bevezetését alkotmányossági, vagy éppen közösségi jogi alapon is lehet vitatni. Az előbbi esetben az arányos közteherviselés kérdése merülhet fel, az utóbbinál pedig problémát jelenthet, hogy a különadót nem, vagy csak kisebb mértékben fizetők állami támogatásban részesülnek. Mások viszont könnyedén kibújhatnak az adó megfizetése alól.
A tavalyi adatokhoz képest az energiaszektor adózott eredményének 32 százalékát, a távközlési szolgáltatók profitjuk 73 százalékát veszíthetik el a különadóval, a nagy élelmiszerláncok tavalyi vesztesége pedig négyszeresére emelkedhet – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből.
A Tescót több mint tízmilliárd forintra, a Spart és az Aldit közel hatmilliárdra, az Auchant, a Lidlt és a Penny Marketet pedig három-, kettő-, illetve egymilliárd forintra adóztatná meg a kormány - derül ki a Napi Gazdaság által végzett számításból.
Önmagában a válságadók bevezetésének tegnapi bejelentése nem volt meglepetés, sokkal inkább a beszedni kívánt adó összege, illetve az a körülmény, hogy a pénzügyi szektorra kivetett „bankadóhoz” hasonlóan azt már az idén is beszedni tervezik. Az üzenet világos és határozott: a költségvetésnek a hiánycél eléréséhez még jelentős többletbevételekre van szüksége. De vajon reális-e a 2010-es határidő?
Tesco-Global Áruházak Zrt. aggódik a tervezett hipermarket adó bevezetése miatt, ami a társaság szerint valójában a munkahelyteremtést és beruházásokat adóztatná meg.