Szinte hihetetlen, hogy mire képes a természet. Egy, a Szaharától délre elterjedt hangyafaj képes megkülönböztetni az ártatlanabb és a fertőzött sebeket társaiknál, és még saját maguk által készített antibiotikumokat is bevetnek a gyógyulás érdekében.
Elsőre akár még idillinek is tűnhet, ami egy galandféreggel fertőzött hangyafajjal történik, lévén nem sok teendője van, és sokáig fiatalos is marad – a befejezés azonban, ahogy a legtöbb esetben, itt sem vidám. A Mainzi Egyetem munkatársai annak eredtek a nyomába, hogy mi lehet a különös történés hátterében.
Vegyszerek helyett biológiai védekezéssel is megoldható a termést károsító rovarok, gombák, gyomok elpusztítása.
Egyes hangyatelepeken olyan döntéshozatali hálózatok jönnek létre, amelyek nagyon hasonlítanak az agy neuronjainak szövetéhez – állítják amerikai szakemberek.
Ha egy olasz hangyát összeraknak egy portugállal, a rovarok úgy viselkednek, mint ha testvérek lennének ugyanabból a kolóniából. De van, amiben jobban hasonlítanak az emberre: rosszul tűrik az egyedüllétet. Az elmúlt időszakban több kísérlet is érdekes eredménnyel szolgált a hangyákról.
Elkészítették az első magyar hangyanév-katalógust az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának (ELKH ÖK) kutatói, ezzel immár a 126 magyarországi hangyafaj mindegyikének lett magyar elnevezése.
Míg az izoláció hatásait már széles körben tanulmányozták más emlősöknél is, arról nem lehetett tudni, hogyan reagálnak a rovarok hasonló helyzetben.
A faji sokszínűséget veszélyezteti a háziállatokként tartott hangyák népszerűsége egy svájci tanulmány szerint.
Hangyákkal végezteti el a beporzás egy részét egy ausztrál növény, amelyhez hasonlóval még nem találkoztak a kutatók.
Megfigyelték, hogy a jól megszervezett népként működő hangyák igen finnyásak, amikor új szállást keresnek maguknak. Dönteni persze nehéz, különösen, ha megközelítőleg azonos dolgok közül kell a jobbikat kiválasztani.
Ha egy Olaszországból származó argentin hangyát (Linepithema humile) elhelyeznek ugyanazon faj Portugáliában lévő kolóniájába, oda is gond nélkül csatlakozik. Ennek oka, hogy az állatok úgynevezett szuperkolóniát alkotnak, amelyek egyedei nagy távolságok ellenére is egymással kvázi baráti összeköttetésben állnak. Alpesi fajok segítségével osztrák kutatók azt vizsgálták, mi állhat ennek a jelenségnek a hátterében.
Atomfegyverek bunkerében rekedt erdei vöröshangyák túlélését tanulmányozták Lengyelországban, a rovarok elhullott társaik tetemét felfalva maradtak életben.