Az 50-50 százalékos szavazatarány biztosan nem elég az ellenzéknek, hogy kormányt alakítson - állítja a Political Capital választási elemzője, László Róbert. Az adásban a politológus és Bárdos András összeszedte, hány helyen lejt a pálya a Fidesznek a tavaszi választáson. Mit jelent mindez mandátumokban kifejezve és mennyivel kell nyernie az ellenzéknek, hogy átvegye az ország irányítását?
A Political Capital elemzése szerint könnyen lehet, hogy a korábbi változtatások most már nem a kormánypártnak kedveznek.
A Political Capital elemezte a választás eredményét, azt látták, a külhoni magyarok szavazata nem hozott mandátumot a Fidesznek.
Az ellenzéki vezetők nagy gondban vannak. Segítsünk nekik, és vegyük át a két szélső megoldást. Vélemény.
Az önkormányzati választáson nincs győzteskompenzáció, azaz a mandátumot szerző képviselőnek vagy polgármesternek a mandátum megszerzéséhez már nem szükséges számú szavazata nem "csúszik fel" jelölőszervezete kompenzációs listájára.
A Kúria után az Alkotmánybíróság (Ab) döntheti majd el, hogy megvan-e a Fidesznek a kétharmada. Az Együtt-PM ugyanis az Ab-hoz fordul, a testületnek pedig 3 napja lesz arra, hogy egy rendkívül bonyolult, Európában példa nélküli kérdésben döntsön. Ugyanis a még Áder János által kidolgozott rendszerben a győzteseknek is járnak plusz szavazatok, ami az ellenzéki párt szerint alkotmányba ütközik, így a választás végeredménye illegitim.
Jogi lépéseket kezdeményez az Együtt-PM az új választási rendszer legvitatottabb eleme, a győzteskompenzáció miatt, mert az szerintük sérti a szavazategyenlőség jogát – írja az Index. Az aránytalanság úgy jelenik meg a rendszerben, hogy a győztesre leadott szavazat többet ér, mint egy olyan voks, amit vesztes jelöltre adtak le. Az Együtt megvárja a választás végleges eredményét, és csak az után fordul a Kúriához, majd az Alkotmánybírósághoz – közölték a párttól.