A Föld körül keringő műholdakra is jelentős hatást gyakorolt a májusi, hatalmas geomágneses vihar – de csak most derült ki, hogy mi történt pontosan.
Amerikai csillagászok szerint nem fognak különösebb problémát okozni a Földön azok a geomágneses viharok, amelyek egy nap különbséggel érik el a bolygónkat.
A NASA kutatói szerint megkerülte a Napot az AR 3664 nevű napfolt, ám kisebb lett, mint amilyen néhány héttel ezelőtt volt. Lebecsülni viszont nem érdemes.
Kanadai kutatók szerint 2,7 kilométeres mélységben is a mágneses tér változását jelezték azok az eszközök, amelyek a május eleji napkitörés után „bolondultak” meg.
Átmenetileg le kellett állítani a vetést a GPS-re támaszkodó traktorokkal, mert a geomágneses vihar összezavarta őket.
2005 óta a legerősebb geomágneses vihar érte el a Földet péntek este, ennek köszönhetően Magyarországról, még a déli részekről is jól látható volt a sarki fény.
Viszont kicsi az esélye annak, hogy szombaton újból gyönyörködhetünk a sarki fényben.
Brit kutatók újra kiszámolták, mennyit változott a Föld mágneses mezője az 1859-es Carrington-esemény során. Az eredmény egészen elképesztő.
Ott van esély megpillantani, ahol felszakadozik a felhőzet.
Egy nem túl erős, G1-es geomágneses vihart válthat ki az az esemény, amelyet a központi csillagunk indított be.
A jelenség furcsasága, hogy a kutatók nem látták előre, hogy érkezik.
A tudósok folyamatosan vizsgálják az AR30308 jelű napfoltot, ami 24 óra alatt a duplájára nőtt.