A leghosszabb ideig élő állatok közé tartozik a grönlandi cápa, és régóta próbálnak rájönni a tudósok, mi állhat ennek hátterében. Úgy tűnik, megvan a válasz.
Aki valóban egészségesen él, azzal is előfordulhat, hogy a vérnyomása magas. Kár bosszankodni ezen, londoni kutatók ugyanis egy sor új génhelyet fedeztek fel az emberi genomban, amelyek befolyásolják a vérnyomást. Ez pedig azt is jelenti, hogy a genetika még inkább befolyásolja, hogy kinek mit mutat a vérnyomásmérője.
Több mint 60 évvel ezelőtt figyeltek fel a biológusok arra, hogy az emberi genom hárommilliárd bázispárjának csak körülbelül a két százaléka kódol fehérjéket, a fennmaradó 98-99 százalék látszólag semmilyen célt sem szolgál. Ez idő tájt egyesek haszontalan, „szemét DNS-nek” minősítették ezeket. Ez a hozzáállás idővel megváltozott.
Az állatvilágban rendkívül ritka jelenség, harcban álló sejtvonalak kereszteződése figyelhető meg a sárga őrült hangya hím példányainál. Úgy tűnik, hogy esetükben minden egyed rendelkezik ezzel.
Keveset tudni arról, hogy az E. Coli baktérium milyen hatást gyakorolt az emberiségre, ezért ki kell deríteni, hogy miként változott meg az elmúlt évszázadok során.
Egyetlen genetikai teszttel 25 ritka betegség diagnosztizálható gyorsan és pontosan, kiváltva hosszas, akár évekig tartó teszteket.
Kissé ijesztő végeredménnyel zárult az a kutatás, amely genetikai módosítást is beiktatva vizsgálta a pókok egyedülállóan hosszú lábait.
A DeepMind algoritmusa segítségével sikerült a tudósoknak előrejelzniük az emberi test szinte valamennyi fehérjéjének szerkezetét. A fejlesztés segítheti új gyógyszerek, új gyógykezelések és más alkalmazások kifejlesztésének felgyorsítását.
Az ausztrál és amerikai kutatók által kifejlesztett terápia célzottan pusztítja el a vírus genetikai állományát.
Az olasz kutatók több száz, száz évnél idősebb ember genetikáját vizsgálták meg, hogy kiderüljön, mi más az ő szervezetükben, mint bárki máséban. Végül három génre figyeltek fel.
Bejelentette első felfedezéseit az összes gerinces állatfaj genomját feltáró projekt, a biológia jelenleg zajló legambiciózusabb vállalkozása.
Az amerikai Harvard Egyetem és az Nvidia közösen fejlesztették ki az AtacWorks nevű rendszert, amely nemcsak időben rövidíti le a sejtek genomelemzését, de a jelenleginél olcsóbbá is teszi a metódust.