A mesterséges intelligencia használata jól jöhet a kutatóknak, segítheti karriercéljaik beteljesedését. A tudomány egészére nézve viszont van egy negatív hatása.
Rossz osztályzatot kapott egy massachusettsi középiskolás, mert mesterséges intelligenciát hívott segítségül a házi feladata megoldásához. Mit tesznek ilyenkor a felháborodott szülők Amerikában? Természetesen bíróságra viszik az ügyet.
Mi történik, ha a mesterséges intelligencia rossz adatokat tanul meg, és emiatt szükségszerűen félrevezeti a döntéshozókat? A toxikus adatok eltávolítása mellett hogyan garantálható, hogy az MI csak addig kezeljen érzékeny adatokat, ameddig szükséges és a jogszabályok azt megengedik? Ezek a kérdések vezették az IBM legújabb fejlesztéseit, amelyeknek köszönhetően a modellek képesek a megbízhatóságot és a jogi megfelelést egyaránt támogatva szelektíven „elfelejteni” bizonyos információkat. Ez az unlearning technológia a szakértők szerint fontos mérföldkő.
Fugatto néven mutatta be az Nvidia azt a mesterséges intelligenciát, amit a cég szerint számos területen lehet majd hasznosítani.
Az emberi fül számára hallhatatlanul mérgezi a zenét a HarmonyCloak nevű új szoftver, annak érdekében, hogy elejét vegye a mesterséges intelligencia esetleg szerzői jogot sértő ténykedéseinek.
Mark Zuckerberg szerint 2024 végére a Meta AI lehet a legnépszerűbb mesterséges intelligencia, de azt nem árulta el, hogy ezt milyen módon mérné meg a cég.
Több olyan fejlesztést is elérhetővé tett az Adobe a felhasználók számára, ami mögött a mesterséges intelligencia dolgozik.
Az informatikusként dolgozó Sam Mitrovic egy hosszú blogbejegyzésben ecsetelte, miként próbálták meg őt átverni a hackerek. Volt abban minden, a mesterséges intelligenciával lebonyolított hívástól kezdve a kamu e-mail elküldéséig. A legijesztőbb azonban az előbbi precizitása.
A generatív mesterséges intelligencia (MI hatalmas potenciállal rendelkezik az üzleti világ radikális átalakítására, és kétségtelen, hogy jelentős értéket fog teremteni. Ahogy korábbi technológiai innovációk – például a gőzgép a 18. században, az elektromos motor a 19. században vagy a személyi számítógép az 1970-es években – alapvetően átalakították az iparágakat, úgy a generatív MI is új üzleti lehetőségeket nyit meg és automatizál számos folyamatot. Azonban, ahogy ezek a technológiák is elterjedtek, csak kevesen használták őket tartós versenyelőny forrásaként.
A márkamenedzsmentben eddig elsősorban a kreatív tehetségek területe volt, most már a mesterséges intelligencia is hatékonyan alkalmazható benne.
Egyre gyakrabban hallani, hogy „nem a mesterséges intelligencia fogja leváltani a menedzsereket – az MI-t használó menedzserek fogják leváltani azokat, akik nem használják azt”. Ez a szemlélet jól tükrözi a jövő munkaerőpiacának kihívásait, melybe azonban még mindig nem érkezett el ez az új korszak.
Több mint másfél éve indult hódító útjára az OpenAI vállalattól a ChatGPT. A generatív mesterséges intelligencia használhatóságát azóta egyre több területen próbálják ki.