Kuleba azonban azt is kijelentette: Kijevnek „nem fűlik a foga” ahhoz, hogy közvetlen kapcsolatba lépjen Oroszországgal.
Az orosz légierő aktív harci cselekményekbe kezdett szerdán, és négy bombát dobott le a térségben.
A brit külügy inkább feloldotta néhány hírszerzési adat titkosítását, hogy elrettentse az oroszokat. Közben az oroszok terveznek egy új haditengerészeti kikötőt az egyik orosz kamuállam területén.
Podoljak kijelentette, hogy a kijevi vezetés nem fogja eltűrni a Moszkva elleni szankciók enyhítését.
A NATO-tag Törökországot vezető Erdogan azt reméli, hogy a gabonamegállapodás alapján újraindíthatják a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalásokat.
Orosz dróntámadás érte vasárnap a Duna partján fekvő Reni kikötőjét, ami fontos szerepet játszik az ukrán gabonaexportban. Hétfőn pedig pont a gabonaegyezményről tárgyal egymással a török és az orosz elnök Szocsiban.
A találkozó pontos dátumát egyelőre egyik fél sem árulja el.
A palaui zászló alatt hajózó Sukru Okan az ukrajnai Izmajil kikötőjébe tart.
Figyelmeztető jelzéseket adott le egy orosz hadihajó egy Fekete-tengeren közlekedő, palaui felségjelzésű teherhajóra.
Az egyezmény július 18-án szűnt meg, miután Oroszország felmondta a megállapodást.
Az utóbbi napok eseményei két dologról tanúskodnak. Arról, hogy valószínűleg ismét blöfföltek az orosz vezetők, amikor közölték, miután július közepén felmondták az ukrajnai búza és kukorica exportját lehetővé tévő gabonaegyezményt, és minden olyan hajót ellenségként kezelnek, amely megközelíti az ukrajnai kikötőket. Illetve arról, hogy korántsem olyan hatékony az orosz flotta, mint azt Moszkvában láttatni szeretnék.
Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint vannak arra utaló „jelek”, hogy Oroszország érdekelt lehet újraindítani a tárgyalásokat az ukrán tengeri gabonaexportról.