Az uniós források felhasználását érintő jogvita az egyik legnagyobb hatású téma az EU-ban. Az egyik sarokban Magyarország és Lengyelország, a másikban pedig fél Európa. Egyelőre úgy tűnik, hogy Magyarország és Lengyelország érvei alaptalanok.
Egy svéd állampolgár anyanyelvhez-fűződő jogaitól indult és a magyar bíróságok függetlenségének megkérdőjelezéséig jutott egy büntetőügy az Európai Bíróságon, amelynek kapcsán a főtanácsnok megállapított az uniós joggal össze nem egyeztethető elemeket.
Számos nagy jogi csatát folytat és folytatott az Európai Bíróság előtt a magyar kormány. Általában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásai jutnak el peres szakaszba, de Magyarország az uniós intézmények döntéseit is megtámadja – ehhez természetesen joga van. Ezek az ügyek mind politikai természetűek és kivétel nélkül mindegyikben elbukott vagy vesztésre áll a magyar kormány.
Egy főtanácsnoki indítvány megállapította, hogy Magyarország nemcsak a tranzitzónákkal, hanem a visszatoloncolásokkal is megsértette az uniós jogot.
Az Európai Bíróság előtt lévő perben az ügy főtanácsnoka kifogásolja, hogy bár az uniós jog 28 napos őrizetet enged a menedékkérők esetében, két iráni és két afgán állampolgár azonban már hónapok óta Röszkén tartózkodik.
Az egyetem üdvözli az Európai Bíróság főtanácsnokának egyértelmű véleményét a felsőoktatási törvény módosításáról.
A főtanácsnok álláspontja szerint Magyarországnak egyenlő bánásmódot kell biztosítania a külföldi és belföldi felsőoktatási intézmények számára.
A főtanácsnok indítványa szerint a 2017-ben elfogadott jogszabály sérti a tőke szabad mozgását.
Evgeni Tancsev hangsúlyozta, hogy a nemek szerint eltérő nyugdíjkorhatár megállapítása sérti az uniós jogot.
Az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka kimondta: nem sérti a közösségi jogot a magyarországi adóteher.
Egy Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési ügyben adott ki indítványt Henrik Saugmandsgaard Øe.