Az eurózónához való csatlakozás négy fő kritériumának alakulását vizsgálta a GKI: ez alapján elmondható, hogy az elmúlt 10 évben mind távolabb került Magyarország a közös deviza bevezetésétől.
A Tisza Párt elnöke a gazdaságot érintő terveiről beszélt a gazdasági lapnak. Magyar szerint szükség lenne arra, hogy legyen egy céldátuma az euró bevezetésének.
A kormány hamarosan benyújtja a jövő évi költségvetést, amitől jelentős gazdasági élénkülést vár, és amit a kritikusai már most sok kétellyel kezelnek. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának az MSZP-által delegált elnökét, Vajda Zoltánt faggattuk, de nemcsak a büdzséről, hanem a politikai helyzetről is.
Az euróbevezetés egyetlen feltételét sem teljesíti Magyarország jelenleg, valamennyi uniós vetélytársánál távolabb van a közös valuta átvételétől – derül ki az Európai Bizottság és az EKB friss jelentéséből.
A pénzügyminiszter jövőre reálbér-növekedést vizionál, és azt ígéri, amit az átalakított csokon megspórolnak, más formában költik majd lakhatástámogatásra.
Az eurócsatlakozásnál nincs nagy jelentősége annak, milyen az ország fejlettsége az uniós átlaghoz képest, több szempont alapján kell eldönteni, mennyire vonzó az euróövezeten kívüli élet – mondja Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke, a szlovák euróövezeti csatlakozás stratégiájának egykori kidolgozója. Beszél a magyar-szlovák versenyfutásról és a magyar gazdaságpolitikáról is. A leendő szlovák miniszterelnökkel 2021. november 23-án jelent meg az alábbi interjú, ezt most változtatás nélkül közöljük újra.
Szándékaik komolyak – a horvát vezetők elszántan akarják az eurót. Csakhogy Brüsszelben és Frankfurtban a szokásos pénzügyi feltételeken kívül új politikai kritériumokat is kiagyaltak, ezeket pedig pokoli nehéz lesz teljesíteni.