Az Eurostat adatai szerint az EU-ban több mint 20 millióval több nő él a szegénységi küszöb alatt, mint férfi, a megfizethető energiaforrásokhoz való hozzáférés hiánya miatt. Az Európai Bizottság szerint „az energiaszegénység Európa-szerte széles körben elterjedt probléma, mivel 50-125 millió ember nem engedheti meg magának a megfelelő beltéri hőkomfortot”.
A megélhetés mindennapi nehézségein túl is nagy károkat okoz, ha valaki nem tud elég pénzt szánni áramra vagy gázra.
Szerdán mutatják be részletesen a RePower Europe nevű, legújabb uniós klímacsomagot, melyet közvetlenül az orosz–ukrán háború miatt állítottak össze. A korábban közölt ízelítő alapján nem lesz benne hangsúlyos az épületek energiahatékonysági felújítása, pedig a MEHI szerint annak felpörgetésével sokkal gyorsabban elköszönhetne a kontinens az orosz energiahordozóktól.
Lutri, hogy a jelenlegi szabályozás mellett hosszabb távon nem kerül-e többe egy napelemekkel és hőszivattyúkkal ellátott épület fenntartása, mint ha valaki bele sem vág a beruházásba. A civil segítők egyelőre vizsgálják, merjék-e ösztönözni a szegényebb családok pályázatát a napelemes támogatásra. Ez intő jel a vagányabb középosztálybeliek számára is. Interjú a Habitat for Humanity Magyarország energiaszegénység-szakértőjével, Feldmár Nórával.
A 2008-as válság után több mint egy évtizeddel elkezdett csökkenni azoknak a szegényeknek az aránya, akik szinte minden pénzüket a lakhatásra költik, ám ekkor beütött az újabb krízis. Az MNB arra odafigyel, hogy ne lehessen kockázatos lakáshitelt felvenni annyira könnyen, úgyhogy sokan már személyi hitelből fizetik a lakást vagy épp a lakásbérlés kéthavi kaucióját. Ezekkel a témákkal is foglalkozik a Habitat for Humanity Magyarország 2020-as lakhatási jelentése, amelyet hétfő este mutattak be.
Sok magyar településen a szegények télen kénytelenek bármit és mindent eltüzelni, ezért nagyon magas a légszennyezettség.
Bár sokan csak a gyárakat és az autókat okolják a légszennyezésért, vannak olyan területei Magyarországnak, ahol a lakossági fűtés a legnagyobb szennyező. Mit tehetnek azok, akik jobb híján használt ruhát és műanyagot égetnek el, csak hogy ne fagyjon meg az egész család? A Sajó-völgyben jártunk.
Megoldás az energiaszegénységre nincs.
Egy kísérlet során két házat hasonlítottak össze. Az egyik sokkal kevesebbet fogyasztott, mint a másik, pedig ugyanolyan melegre fűtötték fel őket. Az energiahatékonysági kísérlet sikeres, beruházásként 12 év alatt térülne meg.
Az energiaszegénység mocsaras terület, a mentés állami beavatkozást is igényel – ezt Németországtól Skóciáig egy sor uniós államban evidenciaként kezelik. Itthon csak a rezsicsökkentés téma, és az sem tisztázott, hogy a kezelés szociális vagy energetikai kérdés-e inkább. Az Energiaklub most zárult „Csekkcsökkentő” programjának dilemmáiról a téma két kulcsfiguráját, Fülöp Orsolyát és Király Zsuzsannát kérdeztük.
A hazai háztartások 10 százaléka él energiaszegénységben Magyarországon, azaz fordítja összjövedelmének legalább 34 százalékát évente energiaszámlái fizetésére. Itthon a probléma elsősorban a vidéken, családi házban élő és gázzal fűtő embereket érinti.