A törpefalvakat bemutató sorozatunk utolsó részében két borsodi és két zalai települést mutatunk be, amelyeket a betelepülők, úgy tűnik, megmenthetnek a kihalástól. Jöjjenek velünk Pusztaapátiba, Felsőszenterzsébetre, Tornabarakonyba és Perecsére!
Magyarországon ma csaknem 170 olyan település van, ahol kevesebben élnek, mint 100 fő, és a törpefalvak száma folyamatosan nő. Vannak ezek között, amelyek jövője a beköltözők miatt biztosított, de olyanok is, amelyek valószínűleg egy idő múlva kihalnak.
Egyéves lett a józsefvárosi Auróra közösségi ház és kocsma, az újbaloldal titkos concept store-ja: bár az Orbán-kormány és Kocsis Máté nem változott, az aktivisták újraterveztek sok mindent. Gyurcsányból nem kértek, a tüntetésekben mérsékelten hisznek, viszont a környék lakóit aktivizálnák. Mindeközben a hétker jobb bulijai is a nyolcba migráltak.
A Brain Bar Budapest keretében tartott előadást Richard Florida, korunk egyik leghíresebb társadalomtudósa. A 2000-es évek elején a kreatív osztály ideológusaként elhíresült professzor gondolatai városok átalakulását írták le egy újnak ható fogalomrendszerben. A meleg közösségek bevonzásától nő a GDP? Budapest lesz a következő New York? Florida szerint Magyarországon az áttöréshez szükséges 3 T-ből (technológia, tehetség, tolerancia) csak az utóbbiban állunk rosszul.
A hétker helyett a nyolcker a menő, Erzsébetváros drága és sznob vigalmi negyeddé változik, miközben a korábbi közösségi terek Józsefvárosban bukkanak fel, a hozzájuk kötődő kispénzű művész-, aktivista- és egyetemistaréteggel. Az épületek megújulnak ugyan, de a helyi lakosság nem bírja az ingatlanárakat követni. Nehéz megjósolni, hogy Budapest belső negyedei milyen ütemben alakulnak át, és hány embernek kell elhagynia az otthonát. A dzsentrifikációnak hívott folyamat nagy ütemben zajlik.
Az utóbbi években felgyorsult a budapesti Belső-Erzsébetváros régi pesti zsidónegyedként ismert részének a pusztulása.