Amerikai kutatók a donorok oldaláról vizsgálták meg a véradást, és találtak is egy kritikus új biomarkert, amely közvetlenül befolyásolhatja a tárolt vörösvértestek minőségét. A felfedezés új megvilágításba helyezi a vérátömlesztést.
A szakemberek szerint minden évben több beteg kerül a transzplantációs várólistára, mint ahányat lehúznak onnan.
A focista reméli, hogy mások is követik majd a példáját.
A világon az elsők között azt vizsgálják egy kísérlet keretein belül az Egyesült Királyságban, hogy a laboratóriumban létrehozott vörösvérsejtek tovább maradnak-e életben, mint a szervezet által előállítottak.
Az emésztőszerv sajátosságai miatt komoly kihívást jelent egy átültetéshez megőrizni egy bélszakaszt, a spanyol orvosoknak azonban nemrég sikerült ez a bravúr.
A mesterséges embriók nem életképesek, ellenben rengeteg olyan sejt van bennük, amelyekből kifejlődnek a szervek.
A cambridge-i tudósok egy enzim segítségével vonták ki a beültetésre váró vesében lévő anyagokat.
A New York-i sebészek a genetikailag módosított szervet két olyan emberbe ültették be, akiket már csak a gépek tartottak életben.
A génmódosított sertések kitenyésztésével hamarabb lehetne új szívhez jutni – vélik legalábbis a projekt mögött álló kutatók, akik már két-három éven belül elvégeznék az első ilyen beavatkozást.
Hétfőtől támogató véradásra is lesz lehetőség, ez esetben a vércsoportegyezés sem követelmény.
A rendkívüli helyzetre való tekintettel a vatikáni kórház sebészei engedélyt kaptak rá, hogy egy koronavírussal fertőzött donor szívét ültessék be egy 15 éves fiú testébe.
„A szervátültetettek különösen értékelik a jelen pillanatot, hamarabb megtanulnak a kis dolgoknak is örülni” – meséli Mocsonoky Anna, aki transzplantált emberekkel készített interjúkötetet. A halálközeli élethelyzetek és az újjászületések tanulságai mellett a szerző beszél arról is, hogy lehet-e kapcsolat a donor rokonai és a szervet befogadó között. Öt kérdés, öt válasz.