A sikeres diszlexiásokról megjelent könyv apropóján írta le olykor drámai iskoláskori emlékeit Dragomán György a Facebook oldalán. Az írót gyerekkorában sokan gúnyolták, visszatekintve mégis szerencsésnek érzi magát: legtöbben azok közül, akik megkeseríthették volna az életét, gúnyt űzhettek volna "esendő gyengeségeiből", emberséggel, bizalommal és szeretettel fordultak felé, így lehetett, aki lett.
Rossz iskolai eredmények, ágybavizelés, gondok az olvasás- és írástanulásban, úszásban, biciklizésben. Egy láthatatlan népbetegség, a megmaradt csecsemőkori reflexek rengeteg gondot okoznak gyerek- és felnőttkorban: rengeteg autizmussal, diszlexiával, diszgráfiával hiperaktivitással kezelt, diagnosztizált gyerek és szüleik keserves élete vehet fordulatot, ha ezeket leépítik. A problémára több hazai szakember kínál megoldást, egyikükkel beszélgettünk, aki épp a csoportos terápiát vizsgálja – aminek alig van eszközigénye, a közoktatásban mindenki számára könnyedén elérhetővé lehetne tenni.
Csaknem 10 ezer megosztásnál jár a diszlexiás és diszgráfiás Simon Dániel Facebook posztja, aki a minap vette át a diplomáját, és köszönetet mondott az őt gúnyoló tanároknak is.