Júliusban 0,3 százalékkal csökkent az árindex a tavalyi évhez képest, és ez komoly aggodalmat válthat ki nemcsak Pekingben, de az egész globális gazdaságban, mert a belső kereslet stagnálása a világ második legnagyobb gazdaságában visszaeséshez vezethet a világkereskedelemben is.
10 év után távozott Kuroda Haruhiko, aki óriási fordulatot ígért a japán betegségtől, a deflációtól szenvedő japán gazdaságnak, de nem ért el átütő sikert, ezért most utódjára , a 71 éves Ueda Kazuóra vár a feladat, hogy megoldja a világ harmadik legnagyobb gazdaságának pénzügyi gondjait.
Alig találnak fogódzók azok, akik megpróbálják elkerülni megtakarításaik értékvesztését, mert a visszatérő járvány hónapról hónapra felülírja a prognózisokat.
Az IMF európai részlegének igazgató-helyettese Budapesten járt és azt mondta: helyénvaló a kamatcsökkentési ciklus esetleges további fenntartása a jegybank részéről. Jörg Decressin helyeselte, hogy az MNB akadályozni igyekszik a fogyasztói árak csökkenését, mert ha egyszer elkezdődik egy deflációs periódus, akkor annak nagyon nehéz véget vetni.
Nem hisz a jegybanki 3,2 százalékos növekedési célban a Pénzügykutató, de úgy véli, viszonylag jó év lesz az idei, az árcsökkenés pedig folytatódik. Az árfolyam idén nem teszi próbára a költségvetést, azt ugyanis 310 forintos euróárfolyammal állították össze, és ezt az elemzők reálisnak tartják. A keddi kamatvágás átírta a Pénzügykutató korábbi alapkamat-prognózisát: az év végére akár 1,5–1,6 százalékra is csökkenhet.
Rekordalacsony szintre, mínusz 0,9 százalékra zuhant az éves infláció – ez már inkább defláció – az eurózónában idén januárban. Az Eurostat adatai szerint az üzemanyagárak csökkenése volt a mutató fő motorja, az adat pedig megerősítheti az Európai Központi Bankot abban, hogy jó döntés volt elindítani eszközvásárlási programját.
Olyat jelentett be ma az Európai Központi Bank elnöke, amire még nem volt példa. Havonta 60 milliárd euróért vesznek államkötvényeket, ezzel pörgetnék fel az eurózónás gazdaságot és inflációt. A program ellen a németek nagyon berzenkedtek, mivel attól tartanak, hogy így a nem versenyképes és a reformokkal adós déli országokat tömik ki olcsó pénzzel. A percenként 430 millió forintos gazdaságélénkítő program addig megy, ameddig az eurózónás infláció 2 százalék közelébe nem jut. Magyarország számára is jól jöhet az EKB pénzszórása.
Decemberben is minden bizonnyal negatív volt az éves összevetésben számolt magyarországi infláció, mivel az előző hónapok mélyülő deflációját okozó tényezők nem sokat módosultak - jósolták a decemberi inflációs adatsor szerdai ismertetése előtt londoni pénzügyi elemzők. Egyes vélemények szerint még mélyülhetett is a teljes kosár alapján mért éves defláció.
Öt éve, a világgazdasági válság óta nem volt olyan, mint ami most történt: az európai gazdaság legerősebb körénél csökkentek az árak. Az EU-ban a gazdaság nem túl acélosan teljesít, ez pedig felidézheti a durván harminc éve ugyanezekkel a bajokkal küszködő Japán példájának megismétlődését. Van mitől tartanunk?
Több mint öt éve nem történt olyan az eurózónában, mint tavaly decemberben: mínusz 0,2 százalékot mutatott ekkor az éves árindex. Vagyis itt lehet az eurózónás defláció. Ezek a fejlemények komoly fejtörést okozhatnak az Európai Központi Banknak.
Januárban várhatóan tovább mélyül a magyarországi defláció, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusban valószínűleg újabb kamatcsökkentési ciklusba kezd, ha a forint addig valamelyest visszaerősödik - jósolták a jövő év első negyedére szóló előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.
Ötven dollárra, vagy akár az alá is csökkenhet a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordónkénti ára – jósolja a japán intézményi befektetők jelentős hányada az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport csütörtökön ismertetett új felmérésre szerint. citybeli elemzői vélemények szerint szinte biztos, hogy már a jelenlegi olajárak is deflációba sodorják az euróövezetet; a kérdés csak az, hogy a deflációs időszak meddig tart és mennyi kárt okoz.