Van valami, amit senki sem szeret ősszel meg télen: a fűtéssel kapcsolatos kiadásokat. A tudatosabbak még nyáron vagy ősszel kihívják a szerelőt egy karbantartásra, hogy ne meglepetésként érje őket, ha nem működik a fűtési rendszerük. De hogyan tudjuk valójában csökkenteni a fűtési költségeket – ráadásul úgy, hogy ezzel még környezettudatosok is legyünk?
Kézmosás, fertőtlenítés, könyökbe tüsszentés, maszkviselés, távolságtartás, az elhasznált levegő lecserélése, tisztítása – sokunk számára unalomig ismert óvintézkedések, így a koronavírus-járvány második évében. Pedig jobb, ha megjegyezzük, és gyakoroljuk, akár otthon is, mert nem csak a koronavírus terjed hatékonyan zárt térben.
Életünk körülbelül kilencven százalékát beltérben töltjük, ahol – bár nem is vagyunk tudatában – a levegő sokszor akár ötször szennyezettebb, mint kültéren. Legyen szó iskolákról, irodaépületekről, szállodákról, éttermekről vagy akár nagyobb üzlethelyiségekről, ma már léteznek olyan mindenhol alkalmazható, beltéri levegőminőség-érzékelők, amelyek segítségével mérhető a levegő szennyezettségi szintje, és jelzést kaphatunk, ha beavatkozásra van szükséges.
A magyarok egyharmada vett az elmúlt öt évben légkondicionáló berendezést és a megkérdezett légkondi-tulajdonosok 33 százaléka tervezi, hogy további klímaberendezést vásárol, vagy bővíti a jelenlegi rendszerét – áll a GfK négy közép-európai országra, köztük Magyarországra kiterjedő, 1000-1000 ember megkérdezésével végzett reprezentatív, online felmérésében.