Klímák megannyi előnnyel

Ha a klímákra gondolunk, máig sok embernek automatikusan a hűtés és a forró nyári napok jutnak eszükbe, holott a ma kapható klímák tökéletesen alkalmasak fűtésre is. „Egy jól megválasztott rendszerrel nem csak az átmeneti időben (0°C és környéke) lehet komfort fűteni, hanem a tartós hidegekben is (-15-20°C) vagy akár alatta is. Így utóbbi esetben akár a teljes fűtési rendszer kiváltható vele.” – mondja Pécsi István, a Daikin szakembere.

De mi szól még a klímák mellett? A klímaberendezések ma már a kompresszoros és inverteres technológiát használják. Ez azt jelenti, hogy a kinti levegő hőenergiáját képesek felhasználni hűtésre és fűtésre, vagyis tulajdonképpen levegő-levegő hőszivattyúként működnek. Emiatt nemcsak azt mondhatjuk el róluk, hogy környezetbarátak, hiszen kevesebb villamosenergiát fogyasztanak, de emiatt  pénztárcabarátabb, gazdaságos megoldások is. A felhasznált energia több mint 2/3 része a környezeti levegőből származik, és a modern technológiáknak és hűtőközegeknek köszönhetően a maradék villamos energia fogyasztásuk is lényegesen alacsonyabb, mint korábban. Nem beszélve arról, hogy ezt az energiát akár napelemmel is megtermeltethetjük, aminek telepítésére számos pályázati lehetőség van mostanában.  

Környezettudatossági szempontból a klímák mellett szól még érvként, hogy számos funkciójuk teszi lehetővé, hogy ne terheljék feleslegesen a környezetet. Automatikusan érzékelik, hogy az általunk beállított hőmérséklet eléréséhez és fenntartásához, fűtsenek vagy hűtsenek, illetve észlelik, ha nincs senki a helyiségben és ekkor készenléti üzemódba kapcsolnak. A továbbfejlesztett légterelési technikáknak köszönhetően pedig a helyiség minden pontjában komfortosan érezhetik magukat az ott tartózkodók, anélkül, hogy kellemetlen huzathatást érzékelnének. Működésük annyira csendes, hogy nem zavarja meg az éjszakai alvást sem. Ráadásul applikáción keresztül távolról irányítva  akár munkahelyünkről gondoskodhatunk róla, hogy hazaérve valóban egy meleg otthon várjon minket.

A klímák mellett szólhat az is, hogy nemcsak barátságosabbá teszik a levegő hőmérsékletét, de a különböző szűrők segítségével gondoskodhatunk arról, hogy a levegőből eltűnjenek a káros anyagok vagy kellemetlen szagok.

Még zöldebb a hőszivattyú

De a klímáknál is van zöldebb és költséghatékonyabb megoldás: mégpedig a levegő-víz hőszivattyú, ami a szakértők szerint a leggazdaságosabb és legkörnyezetbarátabb megoldás, ha fűtésről van szó. „A megújuló energia által üzemeltetett hőszivattyúk, a korábbi fosszilis megoldásokon alapuló fűtéstechnikai megoldásokkal szemben óriási lépést jelentenek a zöldülés irányába” – mondja Pécsi István.

A hőszivattyúkról talán sokaknak óriási, sőt, talán gigászi rendszerek juthatnak eszükbe, vagy egyszerűen a geotermikus hőszivattyú változattal azonosítják, amihez „szét kell túrni a kertet”, holott létezik ennek egy egyszerűbb és hatékony változata is, a levegő-víz hőszivattyú, aminek akár még külön gépészeti helyiség sem szükséges, mert a beltéri egység elférhet akár a konyhában, fürdőszobában is. A legtöbb háztartásban jelen van a hőszivattyúk technikája: a hűtő, a fagyasztó és a mosógép mind-mind a hőszivattyú működési elvét követik.

De mi is a hőszivattyúk lényege? A hőszivattyúk az energia kb. 75%-át a környezetükből nyerik (pl. levegőből vagy talajból), a maradék 25%-ot pedig a villamos energia biztosítja. A hőszivattyúknak több típusa is létezik: ha a levegőből nyerjük ki az energiát, és levegő a közvetítő közeg, akkor levegő-levegő hőszivattyúkról (avagy klímákról) beszélünk; ha  víz a hőt közvetítő közeg, akkor levegő-víz típusúról beszélünk. Ha a földfelszín alatti energiákat víz segítségével nyerjük ki, és a fűtendő oldalon is víz a hőközvetítő közeg, akkor víz-víz fajtájúról beszélhetünk.

A hőszivattyúkról terjedő másik tévhit, hogy kizárólag a meleg víz előállítására szolgálnak. Ám a hőszivattyú-ciklus valójában teljesen visszafordítható, így a hőszivattyú gondoskodhat télen a fűtésről, nyáron pedig a hűtésről is, és bármely évszakban a használati melegvízről, amit tisztálkodáshoz, főzéshez használunk. Az pedig, hogy mi pontosan milyen hőmérsékletre vágyunk otthonunkban, már a mi döntésünk. De a megfelelő hőleadókat választva, például felületfűtéssel még nagyobb komfortot és hatékonyságot tudunk elérni.

Mit mondanak a számok?

De beszéljenek a számok: 1 kWh kőenergia létrehozása egy hagyományos kéményes gázkazán esetén nagyjából 16-17 forint, a kondenzációs gázkazánok esetén 14 forint, ha pedig használunk elektromos áramot (például kazánhoz) az ár 38 forintra is emelkedhet. Míg egy hősszivattyúnál 1 kWh hőenergia előállításának ára akár 7-8 forintra is csökkenhet. Sőt! Akár azt is elérhetjük, hogy fűtésszámlánk nulla forint legyen: „A hőszivattyúk háztájon megtermelt megújuló energia általi üzemeltetésével (pl. napelemmel) elérhető a fűtés számla nullázása, azonban ennek megtérülése függ az ingatlan energetikai állapotától, s a telepítendő rendszerek nagyságától” – mondja a szakértő.

Persze jogos lehet a kérdés, hogy mi a helyzet a beszerelés költségével. A hőszivattyúra érdemes befektetésként gondolni: kiépítési költségtől függően akár 8-10 év alatt megtérülhet. A bekerülési értéke pedig lényegesen csökkenthető, ha sikerül valamilyen pályázati lehetőséget igénybe venni a megújuló fűtési rendszerhez.

Hol telepíthető hőszivattyú?

Felmerül a kérdés, hogy vajon mindenhol elképzelhető-e a hőszivattyú használata. Mivel a hőszivattyúknak megannyi működési formája és fajtája van, a velős és rövid válasz: igen. Ám éppen emiatt a széles spektrum miatt fontos, hogy ha a hőszivattyú – és ezzel együtt egy zöldebb otthon – mellett döntünk, körültekintően kell eljárnunk és szakember segítségét kérni. Hiszen nem mindegy, hogy radiátort vagy felületfűtést tervezünk-e. Ahogy az sem mindegy, hogy pontosan milyen működésű hőszivattyút szeretnénk. Vannak például hibrid hőszivattyúk is, ezekben gázkazán is segíti a hőszivattyú működését, ezek beépítése például alacsonyabb költségekkel jár. És ahogy korábban említettük, a split klíma is egyfajta hőszivattyú, levegő-levegős változat.

A választásnál is figyelembe kell venni az ingatlan és a környezeti adottságokat is, a saját prefernciákon túl. Ráadásul, ha nem megfelelő megoldást választunk, akár a várt eredmény is elmaradhat. Ezt emeli ki Pécsi is: „Mindenképpen célszerű szakemberrel konzultálni a korszerűsítés előtt és végeztetni egy energetikai felmérést és kalkulációt. Egy MEHI kutatás szerint a szakemberes konzultáció nélküli felújítások nagy százalékban nem hoznak valós, kézzel fogható vagy számosítható megtakarítást. Vannak olyan épületek – jellemzően nem szigetelt és korszerűtlen nyílászárókkal ellátott ingatlanok – ahol nagy költségek és komolyabb átalakítások árán lehet csak javasolt a hőszivattyú beépítése. Megoldást mindig lehet találni, vannak felújításokhoz szánt hőszivattyúk, azonban mindig érdemes mérlegelni, hogy megéri-e egy általában drágább, felújításokra szánt hőszivattyút választani vagy inkább komolyabb energetikai korszerűsítést célszerű végrehajtani és az újabb építésű épületekben használt hőszivattyús megoldások közül választani egyet”.

A fűtésre alkalmas energiatakarékos klímák és a természet erejét maximálisan kihasználó levegő-víz hőszivattyúk otthonunkat modernné és gazdaságossá, minket pedig valamilyen szinten környezettudatos, felelősségteljes polgárrá tesznek, hiszen pont az ilyen innovációk kihasználásával gondoskodhatunk a mindennapok során Földünk jövőjéről.

 A tartalom a Daikin megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.