Egy ES-1841 típusú szovjet számítógépet rakott össze egy lelkes csapat – pont ilyen használtak a csernobili atomerőmű-katasztrófa utáni munkálatokban is a lezárt zóna területén.
Az amerikai Dél-Karolinai Egyetem kutatói szerint egyértelmű különbség mutatkozik a csernobili, és a világ más táján élő kutyapopulációk DNS-e között.
Nagyon úgy tűnik, hogy a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete evolúciós folyamatokat indított be azoknál a békáknál, amik a csernobili erőmű környékén fordulnak elő.
A gombák cézium-137 izotóppal szennyezettek. Ez az 1986 áprilisában történt katasztrófa miatt került a levegőbe.
Visszakapcsolták a csernobili erőműnél a nemzetközi adatszolgáltatást, és úgy tűnik, most nincs nagy baj.
A Vörös erdő határában végeztek méréseket a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakemberei, ahol korábban az orosz katonák lövészárkokat ástak.
Az oroszok még az Ukrajna ellen indított háború első napjaiban foglalták el az erőmű területét, ahonnan március végén vonultak ki, és akadályozták a kommunikációt a nemzetközi szervezettel.
A tárgyakat nem tanácsos az élő szervezethez közel helyezni, hiszen igen veszélyesek.
Eddig úgy tűnt, hogy a területen áthaladó orosz katonák felverték a radioaktív port, és emiatt jeleztek be a műszerek. De ez nem biztos, hogy így van.
A BBC közölt riportot az oroszok által otthagyott Csernobilról.
Az ügyben nyilatkozó amerikai tisztségviselő azt nem tudta megmondani, hogy minden katona elhagyja-e a területet.
A nukleáris baleset helyszínét a háború kezdete óta orosz katonák tartják ellenőrzésük alatt.