Egyre nő a különbség az étkezési és a takarmánygabona ára között. Ez rossz hír a termelőknek, akik mind nagyobb területen vetnek alacsonyabb minőségű, de nagyobb hozammal kecsegtető fajtákat.
Kevés a jó minőségű búza, a termelői ár máris felment, a malomipari cégek részéről 10 százalékos, kilónként nagyjából 15 forintos lisztáremelés várható.
Az ukrán termékek importtilalma ellenére is mélyponton van a magyar agrárium: az exportpiacok összeomlottak, a tavalyi árak feléért se találnak vevőt a gazdák.
A rizs az egyik legkevésbé fenntarthatóan termeszthető haszonnövény, kirívóan érzékeny a klímaváltozásra, mely súlyosbodásához ráadásul a termesztése még jelentősen hozzá is járul. A termésátlagok zuhannak, ami azért nagy baj, mert a növekvő népesség élelmezéséhez elengedhetetlen ez a gabonafajta. A tudomány megteszi, amit megtehet, kutatócsoportok folyamatosan rukkolnak elő a legkülönbözőbb klímakihívásoknak ellenálló új rizsfajtákkal, de ezek elterjesztését a fő termesztő országokban sokszor elavult politikai intézkedések gátolják.
Számos eszközzel védhette volna a magyar piacot az agrártárca az olcsó ukrán gabonával szemben, azonban még a legelemibb vizsgálatokat sem képes módszeresen elvégezni.
Az EU szerint a gyenge tavalyi termés miatt nem okoz gondokat Magyarországon az ukrán gabonaimport. Brüsszel döntése szakmai tévedés, mondja a magyar kormány, viszont a válságban játszott saját szerepéről hallgat.
Az állattenyésztők örülnek, a mezőgazdasági termelők hoppon maradhatnak, és akkor a bolti vásárlókról még nem is beszéltünk. A kormány összevissza beszél, korábban azt sürgette, ami miatt most fáj a feje.
Összesen 67 millió tonna gabonára és olajos magra számít az ukrán mezőgazdasági minisztérium. Ebből 45 millió tonna jutna exportra, feltéve, ha Oroszország továbbra is engedi a tengeri szállítást.