Egyre nehezebb és egyre többe kerül jó minőségű búzához és kukoricához jutni Magyarországon

Kitartóan drágul a gabona a főbb termelő országokat sújtó rossz időjárási viszonyok miatt. Az ENSZ mezőgazdasági szervezetének gabonaárindexe szeptemberben átlagosan 113,5 pont volt, ez 3,3 ponttal magasabb az augusztusinál, igaz, 12,8 ponttal elmarad az egy évvel korábbitól. A búza világpiaci ára háromhavi csökkenés után szeptemberben nagyot emelkedett – kanyarodik rá a részletekre Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője. Az EU-szerte tapasztalt aszály jócskán lecsökkentette a termést. Az áremelkedést egyedül a fekete-tengeri régióból származó olcsóbb készletek korlátozták: Ukrajnából július–szeptember között 6,2 millió tonna érkezett, csaknem kétszer annyit, mint tavaly ilyenkor.

Magyarországon sincs panasz a búzakeresletre, főként az étkezési és javító tételek iránt – mondja Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsosa. Az étkezési minőségű búzával és a kukoricával párhuzamosan a takarmánybúza ára is nőtt. Annak alakulását továbbra is a nemzetközi hangulat határozza meg, ettől a belföldi ár csak rövid időre képes eltérni.

Lényeges különbség alakult ki a takarmány- és a malmi (étkezési) búza ára között, ami a korábbi évekre nem volt jellemző – teszi hozzá Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezetője. Az előző években sok magyar gazda állt át a takarmánybúza termesztésére, mert árban nem volt nagy az eltérés, viszont akár 30-40 százalékkal is nagyobb hozamot adott. A vizsgálati adatok is azt mutatják, hogy egyre kevesebb az országban az úgynevezett 14-es búza, és egyre több a 11-12-es – mondja Párkányi (a szám a gabonaszemek fehérjetartalmát mutatja). Míg 2023-ban mindössze 5-10 ezer forint volt a tonnánkénti árkülönbség, ma már akár 20-30 ezer forinttal is többet adnak a magas minőségű búzáért – derül ki a MOSZ legfrissebb árinformációs adatbázisából. Hasonló folyamatot vetít előre Fórián Zoltán is: „Itthon a minőségi problémák miatt mind a kukoricánál, mind a búzánál a piac kettészakadása várható.”

2023-as cikkünk:

Miközben a felvásárlók főként a jó minőségű búzát keresik, és hajlandók is megadni érte a prémium árat, a takarmányminőségűre jóval gyengébb a kereslet. „Ha termett hektáronként 8 tonna búzám, amit nem tudok eladni, az kevesebbet ér, mint 5 tonna malmi búza” – mondja Párkányi Gábor. Szerinte mindenképpen a minőség felé kell elmozdulniuk a termelőknek, mivel a búza magyarországi vetésterülete körülbelül 1 millió hektár, amivel „sem a világpiacon, sem Európában, sem a régióban nem rúgunk labdába”.

Kellő volumen nélkül nem tudunk versenyezni az olyan nagy gabonatermesztő országokkal, mint Kanada, Ausztrália, Ukrajna vagy Oroszország. „Ezek az országok könnyebben eladják az alacsonyabb önköltséggel előállított, hatalmas mennyiségű tételeiket” – teszi hozzá a Mertcontrol vezetője. Ma már az ukrán gabona európai megjelenése előtt hagyományosan sok magyar búzát vásárló Olaszország is inkább az olcsóbb keletit választja.