Az idén júliusban a KSH tájékoztatása szerint 326,7 ezer forint volt az átlagkereset, ami éves szinten 12,8 százalékos növekedés. A győzelmi jelentés persze sokaknál kiverte a biztosítékot, itt az ok, miért.
Az MSZP szóvivője szerint "Orbán Viktor tolvaj kormánya meglopja" a dolgozó magyar embereket és a kisvállalkozókat, hiszen a nettó és a reálértéken számított bére szinte mindenkinek csökkent, "kivéve a csókosoknak és a magas jövedelműeknek".
Általános munkabeszüntetést tartanak a közalkalmazottak hétfőn a boszniai szerb köztársaságban, így tiltakoznak tiltakozásul a kormány megszorító intézkedései ellen.
Az egyes ágazatok, illetve vállalatok helyzetének eltérése mellett az új adó- és cafeteriaszabályokkal való ismerkedés is gátolja a bértárgyalások beindulását - írja a Napi Gazdaság.
Idén júliusban hatályba lépett az új Munka törvénykönyve. A Policy Agenda korábbi kutatásaiban már vizsgálta, hogy a kis- és középvállalkozások vezetői és a lakosság miképpen vélekedett a készülő új munkajogi szabályozásról.
Továbbra is nagy a bizonytalanság a júliustól hatályos új Munka törvénykönyve körül, hiszen a módosító javaslatokat még csak most tárgyalja a parlament - írja a Népszabadság.
Az egészségügyben dolgozók közül sokan a napokban szembesülnek majd azzal, hogy csökkent a nettó jövedelmük, éppen akkor, amikor az egészségügyért felelős államtitkár a béremelés lehetőségéről tárgyal a szakmai szervezetekkel - olvasható a Magyar Nemzet pénteki számában.
Az MSZP szerint a munkavállalók döntő többségének kevesebb bérért kell majd többet dolgoznia a Munka törvénykönyve új koncepciójának életbe lépése után.
A fideszes Balla Mihály, a Fidesz-KDNP által létrehozott bér- és adómonitoring bizottság tagja elmondta: munkájuk során kiderült, hogy a közszférában is vannak olyan munkavállalók, akiknek a januári bérében nem szerepel a kompenzáció, holott ennek a vonatkozó kormányrendelet alapján meg kellett volna történnie.
Az emberek többsége egyszerűen nem érti a változásokat, nem tud eligazodni a bérpapíron.