16 hónapon keresztül csökkenhet a Mol bányajáradéka, ha a cég öt kategóriában teljesíti a szénhidrogén-kitermelés előírt minimumszintjét.
Reagáltak a kormány által július 17-én bejelentett szén-dioxid-adóra az építőanyag-gyártókat tömörítő szövetségek. Ami közös a véleményekben: pénzügyileg nem kigazdálkodható a jelen gazdasági környezetben, emellett jogi szempontból is aggályos.
Egy évtizede a legrosszabb állapotban van a magyar építőipar, a kormány mégis sarcolja az ágazatot: tízszer annyi bevételre számít idén a kiterjesztett bányajáradékból, mint 2022-ben.
Van olyan cég, amely a kivetett bányajáradék miatt a dolgozói 90 százalékát bocsátotta el.
Egy kamarai ülésen védte az építőipari árak letöréséért felelős kormánybiztos a kormány új döntéseit.
Sokáig úgy tűnt, hogy ezt a meccset az Európai Bizottság nyeri, de az Európai Bíróság a Mol javára ítélt. Ezért hétfőn az Európai Bizottság is kimondta: nem tartalmaz állami támogatást az állam és a Mol 2005-ös megállapodása a bányajáradék rögzítéséről.
Nem minősül tiltott állami támogatásnak az, hogy a Mol és a magyar állam 2005-ben megállapodásban rögzítette, hogy a cég 15 éven át milyen mértékű bányajáradékot fizessen, ami a bányajárulék későbbi emelése után sem változott – erősítette meg az elsőfokú döntést másodfokon a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság.
A héten pont kerül a Mol ügyének végére, melyben az Európai Bizottság azt követeli, hogy fizessen vissza a magyar államnak több mint 30 milliárd forint tiltott állami támogatást.
Nem részesült a Mol Nyrt. állami támogatásban az általa kitermelt szénhidrogének után fizetendő bányajáradékok összegének megállapítása során - foglalt állást csütörtökön közzétett jogi szakvéleményében Nils Wahl, a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság főtanácsnoka az Európai Bizottság és a magyar energiavállalat jogvitájában.
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta azt a módosító javaslatot, amelynek alapján egy uniós bírósági döntés miatt visszakap 35 milliárd forintot a központi költségvetésből a Mol.
Tovább drágul az élet augusztus elsejétől. Holnaptól nő a tranzakciós illeték mértéke, a bankbetétek után a 16 százalékos kamatadón felül meg kell fizetni a 6 százalékra rúgó egészségügyi hozzájárulást. A cégek számára 2-ről 3 forintra nő a telefonadó, emellett pedig jön a kocsmaadó is. Évente több ezer forintunk bánja az adóemeléseket, ráadásul az augusztus eleji változásoktól függetlenül a cigi is drágul.
A mostani, négy százalékpontos emeléssel várhatóan nem emelkedik majd arányosan - harmadával - a központi bevétel. Igaz, a költségvetésnek így is több tízmilliárd forint plusz hozhat az emelés.