Olyan súlyos hibát talált valaki a Facebookon, hogy 40 millió forintot kapott érte
Megéri hibák után kutatni a Facebookban, a Meta ugyanis busás pénzjutalmat ad azoknak, akik találnak egyet, és jelzik is.
Megéri hibák után kutatni a Facebookban, a Meta ugyanis busás pénzjutalmat ad azoknak, akik találnak egyet, és jelzik is.
A Chrome böngészőben talált hibáért, valamint egy erről készült részletes jelentésért mostantól több mint a dupláját fizeti a Google.
Felszámolja a busás pénzjutalommal kecsegtető hibavadász programját a Google, mely a Play Áruház kínálatát volt hivatott biztonságosabbá tenni.
Annyira bízik a rendszerei biztonságában a Google, hogy ötszörösére emelte a hibák felfedezéséért járó jutalmakat.
Nőtt a tét, ráadásul sokkal. Az új szoftverek ugyanis egyre hackerbiztosabbak, egyre nehezebb sebezhetőséget találni bennük. Ez pedig felértékeli azok munkáját, akik mégis rá lelnek a biztonsági résekre.
Új hibavadász (bug bounty) programot jelentett be a Microsoft. Szép summát hajlandó fizetni annak, aki hibát talál mesterséges intelligenciájában, és mondjuk ráveszi a chatbotot arra, hogy átlépje a fejlesztője által felállított védőkorlátokat.
Csupán ebben az évben tízezerszám fedeztek fel sebezhetőséget etikus hackerek. És addig örüljünk, amíg ezeket fel is fedik, azaz a felhasználó és a vállalatok érdekében dolgoznak. Igaz, nem ingyen.
Hónapokig figyelmen kívül hagyta az Apple egy biztonsági kutató jelzéseit, és csak akkor figyelt fel igazán az esetre, amikor a tényeket már a tech-sajtó is felkapta.
Megszokhattuk már, hogy a nagy fejlesztők rendre hirdetnek hibavadász programokat. S abban sincs ma már semmi meglepő, hogy egyre több pénzt ajánlanak fel a sérülékenységek felderítéséért.
Hibavadász programot indított a Sony, hogy kiderüljön, milyen sérülékenység lapul a PlayStation 4-ben és a PlayStation Netwörkben. A megtalált hibákért fizetni is fog a cég.
Hibavadász programot hirdetett a Microsoft a biztonsági résekre vadászóknak, természetesen megfelelő jutalmazás fejében. Célkeresztben az Azure Sphere operációs rendszer.
Míg a kibertér rosszindulatú szereplői anyagi hasznot húznának a koronavírus-járványból, addig az etikus hackerek pénzt adnak az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO).