Metánkibocsátást és „sarki fényt” figyelt meg a James Webb űrteleszkóp egy Naprendszeren kívüli égitestnél. A NASA szerint ez az első eset, hogy sikerült egy ilyen objektumot találni.
Négy barna törpét, a bolygók és a csillagok közötti „átmeneti” égitestet fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport.
A Jupiteréhez hasonló felhőöveket fedeztek fel a legközelebbi barna törpén. A felfedezés technikája is érdekes: a tudósok sok fényévnyi távolságból is meg tudják mondani, hogy útja során miken haladt át a fény.
A barna törpék a csillagok és a jóval kisebb bolygók, két nagyon különböző csillagászati objektum közötti átmenetet képviselik. A kutatók eddig nem találtak egyértelmű magyarázatot arra, honnan származnak ezek a különleges égitestek. A Heidelbergi Egyetem csillagászai azonban választ találhattak a kérdésre.
Először figyeltek meg sarki fényt a világűrben, nem máson, mint egy barna törpén.
Első ízben sikerült vízjégkristályokat tartalmazó felhőket azonosítani a Naprendszeren kívül amerikai és ausztrál csillagászoknak, akik felfedezésüket a The Astrophysical Journal Letters folyóiratban ismertetik.
Huszonötezer korábban ismeretlen aszteroidát (kisbolygót) fedezett fel működése első hat hónapjában az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) legújabb csillagászati műholdja, a széles látószögű infravörös sugárzást felmérő felderítője - jelentette be a NASA.
Az eddigi legfiatalabb barna törpéket észlelte az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) Spitzer infravörös űrtávcsöve - a felfedezés a csillagászok reményei segíthet megfejteni, hogy miként is képződnek ezek a rejtélyes kozmikus objektumok. A felfedezésről az Astronomy and Astrophysics című csillagászati szaklap legújabb számában számoltak be.