A 100E Repülőtéri Expresszen a jegyvásárláshoz mostantól elég egy bankkártya, azt kell megmutatni az ellenőrnek is.
Egyetlen negyedév leforgása alatt 15 százalékkal több bankkártyás vásárlás történt Magyarországon, a költések összege viszont nem sokkal emelkedett.
Megszólalt szombat délután a Mastercard és az egyik hazai pénzintézet is a heti rendszerleállást követő bankkártyaletiltások ügyében. A közleményeik több új kérdést is felvetettek.
A Mastercardtól és a bankoktól ugyan még nem kaptunk érdemi információt a csütörtöki rendszerleállás péntek este felmerült adatbiztonsági vonatkozásáról, néhány olvasó megosztotta velünk tapasztalatát. Van köztük olyan is, amely a bankok életszerű rugalmasságát mutatja be, de olyan is, amely meglehetősen szürreális képet fest arról, mi történhet pénzünk kezelőinél akkor, ha váratlanul porszem kerül a gépezetbe.
2018 áprilisától már nem kell a tollat keresgélni a táskában, ha bankkártyával akarunk vásárolni, a MasterCard ugyanis úgy döntött: eltörli az aláírásos hitelesítést. Nem csoda, van már ennél sokkal jobb technológiájuk.
Idén az első fél évben 15 százalékkal, 290 milliárd forintra nőtt a hitelkártyás vásárlások összege, míg a hitelkártyák száma évek óta 1,4 millió körül stagnál – írta a Világgazdaság a jegybank adataira hivatkozva.
Úgy látszik a pénzváltóknál kedvezőbb árfolyamon lehet beszerezni az eurót, mint amennyiért azt a kártyás költéseknél a bankok elszámolják. Az átlagos különbség megdöbbentő módon meghaladja az öt forintot is.
"Készpénz vagy kártya?" – érdemes elgondolkodni, hogy melyikkel járunk jobban. Egy rossz szokás akár 20 ezer forintunkba is kerülhet.
A bankok nekiálltak visszaállítani a bankkártyapiac beindulása óta megszokott trendet, vagyis ingyenessé teszik a bankkártyavásárlási tranzakciókat a tranzakciós adó bevezetése után.
A Malév február 3-ai leállását követően a kártyakibocsátó magyarországi bankok a nemzetközi kártyatársasági előírásoknak megfelelően elkezdték a bankkártyával vásárolt repülőjegyek visszatérítését.