A nővérhiány lesz a Brexit egyik legnagyobb buktája
Nagy-Britanniában nagyjából 20 000 állandó alkalmazott kiesésével számolnak.
Nagy-Britanniában nagyjából 20 000 állandó alkalmazott kiesésével számolnak.
A Brexit miatt gyakorlatilag leállt a munkaerő áramlása az uniós országokból.
A cilikopterezést elvileg alaposan meg kellene vizsgálnia az adóhatóságnak, az pedig az összeférhetetlenség gyanúját veti fel, hogy a jegybankelnök az egykori bankszövetségi elnök lakásában lakik. Eközben plebejus fronton leginkább Angliában zajlik az élet, a britek csak minőségi munkaerőt engednének be az országba, ám ezt a magyarok szerint nagyon megszívhatják. A sertéshúsból úgy párolgott el az áfacsökkentés, mint Horváth Péter az állami rezsicég éléről. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Nem a Brexit jelenti a legnagyobb veszélyt a Nagy-Britanniában szerencsét próbáló magyarokra, hanem a saját tájékozatlanságuk. Néhány dologra nem árt odafigyelni, hogy a külföldi munkavállalás ne sikertelen és százezreket felemésztő rossz kaland legyen.
Mit is csinál egy hat éve Angliában élő magyar nő – egy brit állampolgárságú gyerekkel a karján – a Brexit után? Három hónapja még úgy volt, jövőre ő is felveszi az állampolgárságot. Most azonban ez már nem tűnik olyan vonzónak. Sok minden bizonytalan lett, a fő kérdés, hogy menni vagy maradni?
Az új kilépésügyi miniszter szerint "a realitásokra alapozva" kell döntést hozni.
Az angol statisztikák megerősítik, amit eddig is sejtettünk: elég nyomorúságos a kint dolgozó magyarok helyzete. A kelet-európaiak – köztük a magyarok – az Egyesült Királyságban többet dolgoznak, de jóval kevesebb pénzért, mint a helyiek, és többnyire olyan munkákat végeznek el, amelyekért az ottani fiatalok nem akarnak vagy nem tudnak lehajolni. Eközben kevesebb szociális juttatást vesznek igénybe, mint a született britek, ráadásul a külföldről érkező munkavállalók magasabban kvalifikáltabbak, mint az adott munkakörben dolgozó britek.
Csalódással csöppent vissza a telefont lecsapó hazai ügyintézők, a csigalassúságú bürokrácia, az egymásra mutogató orvosok és védőnők, illetve a féléves egészségügyi várólisták világába Gábor és Anita, aki két kisgyerekkel költözött haza Angliából. Annyira ég és föld a két ország egészségügyi rendszere között a különbség, hogy a súlyos betegséggel küzdő családanya Budapestről utazgat vissza sugárkezelésre. Azt mondják, kiköltözni sokkal könnyebb volt, mint hazajönni, de itthon legalább magyarul lehet beszélni, és tökmagozni is szabad a meccsen, még ha a játék nyomába se ér az angol focinak.
Nem a szociális juttatások megkurtítása a legtöbb, amit az angliai magyar munkavállalók veszthetnek a brit uniós egyezséggel. A példa ugyanis ragadós – a HVG e heti száma több cikkben is foglalkozik az üggyel, és lehetséges következményeivel.
Elkezdődik az angliai álláspiac kettészakadása, és ez megváltoztathatja a magyar kivándorlók összetételét is. Míg a szakképzettség nélküliek a jövőben egyre nehezebben kaphatnak munkát, a keresett szakmákban éppen ellenkező a helyzet, még a mostaninál is tártabb karokkal várnak mindenkit. Az agyelszívás új korszaka jön, ami nem sok jót ígér az itthon maradóknak.
Milyen lehet nyolc órán keresztül kockaszendvicset felezni, vagy tölteni uborkával, sajttal, paradicsommal, szalámival? Több magyar is dolgozik az ír Greencore élelmiszeróriás egyik, London melletti szendvicsgyárában, a toborzás híre alapján még főnyereménynek tűnt a munka. A pénzre nem is panaszkodnak, de nem ragadnának meg a "szendvics-összeszerelésnél", ha lenne jobb, azonnal lépnének. Most megkerestünk három magyar dolgozót, és megkérdeztük őket, bejött-e a számításuk. Magyarok a kapitalizmus bölcsőjőnél.
Az Angliában élő magyarok dolgozni költöztek ki a magasabb életszínvonal reményében a rossz gazdasági helyzet elől menekülve, rendelkeznek legalább középfokú iskolai végzettséggel, főként 2010 után költöztek ki, és öt évig még biztosan nem akarnak hazatérni – ez derül ki 5200 Angliában élő magyar válaszai alapján egy kutatásból.