Megválasztotta a négy új alkotmánybírót a parlament
A jelöltek nevei már korábban kiszivárogtak.
A jelöltek nevei már korábban kiszivárogtak.
Lomnici Zoltán egykori főbírót és Patyi András korábbi NVB-elnököt is alkotmánybírónak jelöli a négy, szeptembertől megüresedő helyre a Fidesz–KDNP. A hvg.hu megszerezte mind a négy nevet – ők biztos befutók a kormánypárti kétharmad miatt, így az egyetlen ellenzéki jelölt az esélytelenek nyugalmával indul.
Az LMP segítségével megválaszthatják jövő kedden az új alkotmánybírákat és az Alkotmánybíróság új elnökét. Szinte minden jelölt a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez köthető.
Az ellenzék szerint vége a demokráciának, de a külföldi bírálatok ellenére is aláírta Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn az alkotmánybíróságról szóló törvénymódosítást, azzal az indoklással, hogy a jogszabály megerősíti a testület pozícióját. A kritikusok szerint nem tud majd érdemben működni a testület, ráadásul az új kormány is új bírókat választott.
Az augusztus 28-ig tartó szünet időtartama a testület ügyrendjében meghatározott határidőkbe nem számít bele, valamint nem érinti az Alkotmánybíróságról szóló törvényben megállapított, így az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidőket.
Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága a kormánypárti többség igen szavazataival támogatta a három alkotmánybíró-jelölt, Czine Ágnes, Sulyok Tamás és Varga Zs. András megválasztását. Az MSZP nem vett részt az ülésen, az ellenzék részéről egyedül jelen lévő Együtt-PM-es képviselőtől megvonták a szót.
Négy nevet sorolt fel a Magyar Nemzet, állítólag őket találják alkalmasnak a megüresedő alkotmánybírói posztok – ezekből összesen három van – betöltésére.
Közel 300, idén nyugdíjazott bíró fordulhat munkaügyi bírósághoz az Alkotmánybíróság (AB) hétfői döntése után, amely visszamenőlegesen megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 62 évre csökkentését. A törvényt nemcsak az AB, hanem az Európai Bizottság és a strasbourgi emberi jogi bíróság is vizsgálja, tavaly pedig feszültségeket gerjesztett a kormánypártok között is. A hétfői döntést megosztotta a 15 tagú testületet, a határozattervezet végül az elnök voksával ment át. Az AB a történelmi alkotmányra hivatkozva messzelte el a törvényt.
Az Alkotmánybíróság (Ab) mai ülésén várhatóan döntés születik a bírák nyugdíjazása ügyében.
Az elmúlt hónapokban több olyan eset is előfordult, amikor az AB határozattervezete a kormánypártok asztalára került. Az AB-elnök ejnye-bejnyével intézte el a dolgot, ahelyett, hogy megszabadult volna a szivárogtató bíráktól - írja a Véleményvezér blog.
A Fidesz által képviselt "új konzervativizmusról" beszélt, és elutasította a párt, illetve Orbán Viktor miniszterelnök "demokratikus érettségével" kapcsolatos külföldi és hazai kételyeket Lázár János a Die Welt keddi számában megjelent interjújában.
Csütörtökön lép hatályba az az alkotmánymódosítás, amely az alaptörvény januári életbelépését megelőzően szükséges átmeneti rendelkezésként 15 tagúra növeli az Alkotmánybíróság létszámát.