Kulturális podcastunkban színház, film és színészet után három színioktatóval jártunk utána, milyen állapotban van a független szakma utánpótlása. Megkeresésünkre Vidnyánszky Attila nem válaszolt, az SZFE új rektora, Sepsi Enikő pedig "nem akarta felhánytorgatni a múltat".
Milyen érzések kavarognak ma egy sikeres filmesben, akinek a sikere mögött nem áll ott az állam? Hogyan lehet a legpénzigényesebb művészet a leginkább magára hagyva, és hogyan lovagolhat mégis hullámokat? Hogyan lehet inspirálódni és hogyan szólhat a film újra a filmről? Ezekről kérdezte Kovács Bálint Reisz Gábor és Hajdu Szabolcs filmrendezőt a Magyarázat mindenre megjelenése napján.
Az elmúlt években a kultúra legtöbbször politikai kontextusban jelent meg a hírekben. De ahogy egyre inkább a közéleti kérdések kerülnek a színpadra, annál kevesebb szó esik arról, mi történik a közönséget a művészektől elválasztó vasfüggöny mögött. A HVG új podcastjában pont ide utazunk: a Vasfüggönyben országszerte ismert alkotópárosokkal beszélgetünk minden második héten, kezdve színészektől, színházi rendezőktől és filmkészítőktől, zenészeken, írókon és képzőművészeken át egészen a művészetoktatókig, hogy megtudjuk, mit jelent a szabad és független művészet a mai Magyarországon. Az első részben Alföldi Róbert színész-rendező és Zsedényi Balázs, az Átrium egyik vezetője mesélt a független színházról.
Új évadunkban kulturális, életmód, közéleti, üzleti, fenntarthatósági és long read podcastokkal készültünk: bemutatkozik a Vasfüggöny és a Kösz, jól, visszatér a Fülke, a Mérlegen, a zCast és az Elvitelre. Hallgasson minket akár YouTube-on is, vagy kövesse a műsorok csatornáit külön-külön! - összeszedtünk minden infót és linket egy helyen.
Nemcsak Kínának, de Amerikának sem érdeke, hogy túlzottan meggyengüljön Oroszország - erről beszélt a hvg360-nak adott interjúban Mitrovits Miklós történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Miért lehet a mérleg nyelve Oroszország? Mivé fajulhat a háború? Hol húzódik majd az új vasfüggöny, és mi lesz Magyarországon? Az interjú a hvg360-on indult vitasorozat negyedik része.
Miközben az állami tulajdonláson alapuló tervutasításos rendszer lebontása az 1989 táján végbement átalakulás egyik legfontosabb tényezője volt, a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások résztvevői sem vették nagyon komolyan a gazdasági kérdéseket. Ma már sokan vallják, hogy a piac áldásos hatásába vetett hit – az akkori nemzetközi közhangulatnak megfelelően – az átmenet első éveiben túlzott volt. Drótvágó sorozat, 3. rész az EUrologustól.
Magyarország a keleti blokk országainak az élén indult a szabadság határainak felderítésére, és sajátos utat járt be az átalakulás során. A szovjet típusú rendszer hazai ellenzéke már évekkel a szabad választások meghirdetése előtt rivalizáló csoportokra szakadt, és ez éppúgy ősforrása lehet a demokrácia későbbi, fokozatos leépülésének, mint az, hogy a sajátos tárgyalásos jelleget öltő rendszer-átalakításból a társadalom zöme kimaradt. Az EUrologus a bő harminc évvel ezelőtti nagyszabású társadalmi átalakulást körüljáró cikksorozatának második részében a belpolitikai események kerülnek fókuszba.
Nincs parancs! címmel került mozikba Szalay Péter különleges dokumentumfilmje a Vasfüggöny lebontásáról, az új Európa megszületéséről. Megismerhetünk két alezredest, aki egy adott pillanatban olyan döntést hozott, amely később történelmi események láncolatát indította el. A magyar Bella Árpád Sopron mellett, német kollégája, Harald Jäger Berlinben. Megszólal a határon utolsóként lelőtt férfi özvegye is.
A tervek szerint október 23-án avatják majd fel George H. W. Bush szobrát a Szabadság-téren.
Az Olthatatlan és a Pusztaság című sorozatok sikere után az HBO most a szovjet birodalom összeomlásának korszakba kalauzol, amit fikciós formában eddig nagyon ritkán ábrázoltak.
Rendszerváltás, ahogy azt 2019-ben láthatjuk.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: a magyarok mindig hálásak lesznek az egykori elnöknek.