A létszámcsökkentésről a napenergia-termékek iránti globális kereslet és az elektromos járművek iránti európai kereslet visszaesése miatt döntöttek. Cáfolták azt a pletykát, hogy az üzem tevékenységét az ungvári egységükbe helyeznék át.
Kisebb diplomáciai botrányt kavart tavaly júniusban, amikor Oroszország Ukrajna tudta nélkül tizenegy kárpátaljai hadifoglyot adott át Magyarországnak. A magyar kormány tagadta, hogy tudott volna az akcióról, kivéve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, nemzet- és egyházpolitikáért felelős minisztert. A Deutsche Wellének sikerült feltárnia a különös orosz–magyar alku hátterét, és elsőként beszélnie a foglyok közül kettővel. A foglyokból csak egyetlenegy volt magyar, a többi mind ukrán nemzetiségű.
A brit lap tudósítója az ungvári és az Ungváron tartózkodó fiatalok életéről ír beszámolójában: van, aki nyugatra készül, van, aki egyszerűen csak szórakozni akar, és nem háborúzni.
Kijevben úgy látják, hogy Orbán Viktor pávatánca tovább tart, és nem mondott le az „ukrán kártya" kijátszásáról. Ukrán politikusok és szakértők értékelték a magyar és az ukrán külügyminiszter találkozóját a hvg360-nak.
Szijjártó Péter pedig miután elmondta, hogy a magyar kormány tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását, már nem akart emlékezni arra, hogy Orbán Viktor szerint ez a szuverenitás nem is létezik.
Szoros információs kontroll a belföldi közönség felé magyar részről, temetői látogatás ukrán részről, kevés érdemi előrelépés – egy találkozó rövid története, két szemszögből.
Új átkelő nyílhat Magyarország és Ukrajna határán, találkozhat Orbán és Zelenszkij – sajtótájékoztatót tartott Szijjártó Péter, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a két ország külügyminiszterének hétfői ungvári találkozóját követően.
A háborús halottak előtt tisztelegtek, bár ezt Szijjártó nem részletezte Facebook-posztjában, inkább békepártizott egyet. Andrij Jermak X-oldalán azt írta, "azok előtt tisztelegtünk, akik életüket adták Ukrajna védelmében".
„A jobb kapcsolat érdekében őszinte párbeszédre van szükség" – írta az ukrán elnöki hivatal vezetője az X-en.
Magyarország az elsők között ismerte el a Szovjetunió szétesése után függetlenné vált Ukrajna államiságát és éveken át baráti hang jellemezte a két ország kapcsolatait. A viszony az Ukrajnához tartozó Krím orosz annektálása után kezdett megromlani, s a 2017-es ukrán oktatási törvény elfogadása óta folyamatosan nőtt a feszültség. A két külügyminiszter, Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba hétfői ungvári találkozója – majd Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő valószínűnek tűnő tárgyalásai – ugyan aligha oldanak meg minden vitát, ám lehetőséget teremtenek a viszony javítására. Az igazi előrelépéshez arra is szükség lenne, hogy a magyar kormány felhagyjon látványosan Moszkva-barát politikájával.
A január 29-i találkozóról telefonon egyeztetett a magyar külügyminiszter.