Tóth Krisztina és Bartis Attila könyve is felkerült egy rangos irodalmi díj dobogójára
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) bejelentette irodalmi díjának finalistáit. Egy török és két magyar szerző közül választják ki a győztest.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) bejelentette irodalmi díjának finalistáit. Egy török és két magyar szerző közül választják ki a győztest.
Tóth Krisztina tárca- és novellatörténeteiben professzionális tömörítéssel eléri, hogy az ismerős, apró élethelyzetek irodalomsűrítménnyé alakuljanak. Ezzel találkozhatunk az Ahonnan látni az eget című új novellagyűjteményében.
Agatha Christie titkai, az átlagos élethelyzetek bonyodalma, az elme kiürítésének a trükkje is kiolvasható azokból a könyvekből, amelyeket nyári olvasmányként ajánlunk.
Szerelmes verset megrendelésre is lehet írni, az igazságot viszont csak elhivatottságból lehet feltárni. Többek között ezt is megtudtuk azokból a könyvekből, amelyeket a nyár beköszöntével vettünk a kezünkbe. Ajánlónkban találnak spirituális erővel felhajtó, a valósággal szembesítő és rituáléval a világ rendjét helyre tevő könyvet is.
Az irodalomtörténész szerint nem kritikai gondolkodású, hanem mérlegelni képes személyiségeket kell nevelni.
Herczeg Ferenccel nem az a probléma, hogy magasztalta Mussolinit, hanem az, hogy nincs ott a száz legfontosabb magyar prózaíró között, most pedig Mikszáth és Jókai mellé emelték. A regényei egy mai középiskolás számára olvashatatlanok – mondja az író, könyvkiadó.
A kronologikus irodalomoktatás csapdájáról, a női szerepminták elavultságáról és az irodalom hatásmechanizmusáról is beszélt a HVG-nek adott interjúban Nyáry Krisztián.
Tóth Krisztina szavaiban és szavai felhangosításában nincs semmi radikális. Csak az egész felvetés tévedés. Vélemény.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Egy megkötésünk volt csupán: adunk öt kulcsszót, ezeknek valahol fel kell bukkanniuk ebben a szubjektív visszatekintésben. Ezen a héten Parti Nagy Lajosnak a következő szavakból kellett ihletet merítenie: riasztás, alagút, #acsaladazcsalad, aranyemberek, végjáték.
Az MTA által alapított szervezet állásfoglalást adott ki az írót a kötelező olvasmányokról alkotott véleménye miatt ért támadásokról.
Az író nem darálta le Jókai Mór könyvét, csak azt mondta, kivenné Az arany embert a kötelező olvasmányok listájáról. De a darálással se kavarhatott volna nagyobb vihart, pedig érdemes lenne eljátszani a gondolattal, hogy egy-egy kötelező olvasmány világképe nem tanórai, hanem „csak” praktikus, hétköznapi értelemben talán még fontosabb is lehet egy fiatal olvasó számára, mint egy mű többi tulajdonsága.
Az államtitkár szerint jó, ha szakmai viták folynak arról, mely írók kerüljenek a tananyagba, de "nem írók véleménye fog dönteni".