A mesterséges intelligencia jelenleg az egyik leggyorsabban fejlődő tényező. Tavaly mintegy 650 millió dollárt fektettek a fejlesztésébe világszerte, 2025-re ez már elérheti a 100 milliárd dollárt is. De nem mindegy, hogy ki ér először a célba.
A pénzügyi startupok néhány éve kezdték el felforgatni a pénzpiacot, azóta pedig folyamatosan növekedő pályára álltak. A piaci részesedésük egyelőre kicsi, de a bankokat és biztosítókat lépéskényszerbe hozták: vagy alkalmazkodnak az új trendekhez, vagy előbb-utóbb elhagyják őket az ügyfelek.
A számítógépek és okoseszközök folyamatosan fejlődnek, de az újabb és újabb elképzelések megvalósításához szintugrásra lenne szükség. Alapjaiban kell újragondolnunk a számítógépeket ahhoz, hogy az eszközök jelenleginél nagyságrendekkel jobb teljesítményre legyenek képesek. Most úgy tűnik, közel a megoldás.
Soha nem voltak még annyira leterheltek az eszközeinket kiszolgáló hálózatok, mint most. A szakemberek szerint új architektúrára van szükség ahhoz, hogy a jövőben rugalmasan működjön az életünk, no meg hogy biztonságban legyenek az eszközeink – és persze mi is.
Miközben a telefonunk, számítógépünk, sőt, még az autónk is egyre okosabbá válik, egy másik területen is egyre erősebben érezteti hatását a technolgóia fejlődése. Az ipar 4.0 nemcsak a termékek gyártására, de a gazdaságra és a társadalomra is komoly hatással lesz a következő néhány évtizedben. Mindennek alapja a mesterséges intelligencia, amely sok más mellett olyan feladatok elvégzésére is képes, amit az ember nem, vagy csak drágábban és nagyon lassan tudna megcsinálni.
Már csak az elmúlt napok hackertámadásai is bizonyították, hogy minél okosabbak körülöttünk a készülékek, annál nagyobb veszélyben vagyunk. Egy minisztérium elleni offenzíva és a főnökünknek tűnő személy ártatlannak látszó e-mailje is képes nagy károkat okozni. A T-Systems Magyarország idei Symposium konferenciáján előadó Adam Philpott szerint el kell fogadnunk ezt, de nem kell paranoiásnak lennünk, hiszen tehetünk a jelenség ellen.