A világ legidősebb nője beköltözött a British Museum-ba
Karácsonyfa a sztálingrádi Wehrmacht katonáktól, 26000 éves női portré és egy amerikai emigráns. Megragadó történeteket hagytak hátra a kelet-nyugat vándorok.
Karácsonyfa a sztálingrádi Wehrmacht katonáktól, 26000 éves női portré és egy amerikai emigráns. Megragadó történeteket hagytak hátra a kelet-nyugat vándorok.
Február 2-án, a sztálingrádi csata befejezésének 70. évfordulóján Volgográd visszakapja a szovjet időkben viselt nevét – számolt be csütörtökön a Volga menti orosz város törvényhozóinak döntéséről az orosz állami hírtelevízió.
Szemtanúk beszámolóival tépázza meg Jochen Hellbeck német történész új könyve több, a sztrálingrádi ütközethez kötődő mítoszt.
Eddig kiadatlan második világháborús naplóból közöl töredékeket a hvg.hu, melyből sok minden kiderül a Donnál elpusztult 2. hadsereg viszontagságairól, a normális ellátás, a fegyverzet hiányáról, a front hátországáról, a tisztek vagy a német katonák túlkapásairól, a partizánok vagy a szovjet hadsereg támadásairól. Az első részből kiderül, mire figyeltek a magyar tisztek a körletben, és hogyan szereztek a honvédek ételt, amikor az ellátás már akadozott.
Kifáradt, rosszul felszerelt és kiéhezett volt a 2. magyar hadsereg a doni áttörés pillanatában, ráadásul az otthoni politikusok sem törödtek eléggé a keleti fronton harcoló, német parancsnokság alá rendelt egységékkel. A magukra hagyott honvédek olyan fegyverekkel vették fel a harcot, amelyek a világháború kirobbanásának pillanatában is elavultnak számítottak: a -30 fokos hidegben a magyar puskák egyszerűen befagytak. Összegyűjtöttük az 1943-as nagy vereség okait.
Az erősen cenzúrázott magyar sajtó csak jelentős késéssel, a valós veszteségeket elhallgatva számolt be a második hadsereg Don menti katasztrófájáról. A brit és szovjet híradásokat elhallgatták, helyette német és olasz győzelmi jelentéseket visszhangoztak. A Filmhíradó egyes bejátszásainál az is jól kivehető, hogy az orosz síkság helyett valahol Magyarországon forgatták le a jeleneteket.
Már a csata idején elindult a legendagyártás a sztálingrádi ütközettel kapcsolatban, a háború után pedig írók, filmrendezők, és nemegyszer történészek is átvettek olyan propagandisztikus elemeket, mint a mesterlövészek kultusza, a hírhedt „orosz tél” hangsúlyozása, vagy az az elterjedt szemlélet, amely a németek háborús vereségét egyedül a sztálingrádi csatára egyszerűsíti le. A voronyezsi áttörés évfordulóján a hvg.hu neves külföldi történészeket kérdezett a sztálingrádi hadműveletekről élő legendákról, tévhitekről.
Aláírásgyűjtésbe kezdtek a volgográdi kommunisták, hogy a város visszakaphassa a szovjet időkben - 1961-ig - viselt nevét, és ismét Sztálingrádnak nevezzék - írta az Argumenti i Fakti című orosz lap.
A Wang folyó versei blog szerkesztője friss bejegyzésében Sztálingrádot mutatja be a második világháborús bombázások után.