Nem derült ki, miért tartott hat évig kimondani az Alkotmánybíróságnak, hogy az adótitok 2016-ban beiktatott fogalma nem ütközik Alaptörvénybe.
A „fehéreket sújtó rasszizmus” ellen tiltakoztak, megbüntették őket, mint kiderült, nem alkotmányellenesen.
Ezért érdemi vizsgálat nélkül visszautasították azt a három panaszt, amely szerint a legújabb törvénymódosítások sértik a polgárok választójogának egyenlőségét.
Áder János köztársasági elnök bíróvá nevezett ki nyolc olyan alkotmánybírót, köztük Sulyok Tamás elnököt, akik még nem érték el az általános – az Alkotmánybíróság tagjaira egyébként nem érvényes – nyugdíjkorhatárt.
Az Országgyűlés ma megválaszthatja az Alkotmánybíróság hiányzó négy tagját és elnökét a kormánypártok, valamint az LMP megállapodásának eredményeként.
A kormány Füzi-Rozsnyai Krisztinát, Paczolay Pétert és Schanda Balázst jelöli az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) magyar bírói posztjára a korábban kiírt pályázat alapján - közölte az Igazságügyi Minisztérium (IM).
Schanda Balázs konzervatív egyházjogász az Orbán-kormány első számú jelöltje a strasbourgi emberi jogi bíróság magyar helyére – tudta meg a HVG.
Négy nevet sorolt fel a Magyar Nemzet, állítólag őket találják alkalmasnak a megüresedő alkotmánybírói posztok – ezekből összesen három van – betöltésére.