Miközben egy gyermekotthoni abúzus következtében előállt politikai botránytól hangos a közbeszéd, épp a gyerekekről, a valós gyerekvédelemről alig esett szó – legalábbis a pénteki influenszertüntetésig. Magyarországon az európai átlagnál háromszor több gyereket emelnek ki családból, ám az érintetteknek nem biztos, hogy jobb körülményeket tud nyújtani ezután az állam.
A gyerekvállaláshoz a magyarok háromnegyede a házasságot tartja optimális párkapcsolati formának, de csak negyedük véli úgy, hogy az mindenképpen szükséges a családalapításhoz.
1,8 millió gyermek él ma Magyarországon, egy százalékuk szülők nélkül, állami gondoskodásban. Mit üzen ez az egy százalék anyák napján az anyukájának? Az SOS Gyermekfalvak társadalmi kampányában drámai módon mutatja meg a statisztikai adatok mögött rejtőző sorsokat.
Rengeteg szülő maga teszi ki a gyerekét az internetes bántalmazás kockázatának, sok gyerekfotó jut illetéktelenek kezébe. Miközben egyre nagyobb nyilvánosságot kapnak az ilyen esetek, a szülők még nem elég tudatosak a veszélyekkel kapcsolatban. Az SOS Gyermekfalvak felmérést készített és videós kampányt indít a Gyermekjogi világnap alkalmából.
Bár minden családot megvisel a koronavírus okozta szituáció, különösen nagy a nyomás a nevelőcsaládokon, akiknek akár öt-hat gyermekről kell gondoskodniuk. Számukra több a kihívás. Az őket érintő helyzetről Vass Ildikóval, az SOS Gyermekfalvak nevelőszülői hálózatának vezetőjével, illetve Szilvási Léna gyermekvédelmi programigazgatóval beszélgettünk. Cikkünkben emellett megmutatjuk azt is, hogy olvasóink hogyan élik át felmérésünk szerint a koronavírus által keletkezett helyzetet.
A koronavírus okozta történelemi időkben megtanultuk, hogy egy valós katasztrófa csendesebb, mint ahogy azt a filmekben láthattuk: elhagyott utcák, tészta- és lisztvásárlás, élesztőhiány, rengeteg sorozat... és az emberi kapcsolatok gyökeres átalakulása. De mi is történik velünk és környezetünkkel a koronavírus idején? Szolgálunk néhány válasszal, de egy tesztet is összeállítottunk, hogy együtt lássuk, ki miként reagált a problémákra.
„Amikor elmondtad az iskolában, hogy te állami gondozott vagy, nincsenek szüleid, nagyon sokat csúfoltak” – meséli Heni, aki gyermekotthonban nőtt fel, de mára megvalósította álmait. Évente ötezer gyerek kerül állami gondoskodásba. Az SOS Gyermekfalvak kampányában a rendszerben felcseperedett fiatal felnőttek üzennek a bent lévő gyerekeknek, hogy hogyan lehet átvészelni ezt az időszakot és felnőni egy idegen közegben.
Ma van a Gyerekjogi világnap. Hol vannak repedések az állami gondoskodás rendszerén, és mit kezdenek magukkal felnőttként az állami gondozott gyerekek? Az SOS Gyermekfalvak társadalmi kampányának második része.
Idén ünnepli 30. évfordulóját az ENSZ gyermekjogi egyezménye, amelyet Magyarország is ratifikált. Ebből az alkalomból az SOS Gyermekfalvak társadalmi kampányban mutatja meg, hol vannak repedések az állami gondoskodás rendszerén és mit jelent szülők nélkül felnőni.
Sztankay István unokája, Farkasházi Réka és Kárász Eszter lánya is segít az SOS Gyermekfalvakban élőknek. 23 ezer gyerek nem élhet ma Magyarországon az anyukájával. Vasárnap ők nem tudnak kinek szavalni.
El kell adnia az ingatlanjait a gyerekfalunak, és ez azt jelentheti, hogy születésüktől ugyanannál a nevelőszülőnél élő gyerekeket szakítanak el tőlük. A kormány nem tervezi megtámogatni az alapítványt, mert a saját ingatlanban zajló nevelőszülős modellt támogatja. Belőlük viszont hiány van.
A szervezet közleménye szerint a kihasználatlan ingatlanokat értékesíteni fogják.